Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát

Gyorsjelentést tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról, mennyit dolgoznak a pedagógusok a saját bevallásuk alapján.

  • Eduline

A múlt héten közzétett kérdőívre másfél nap alatt 1596 válasz érkezett be - írja a szakszervezet. Az önbevalláson alapuló adatokból a hibás vagy irreális adatok kiszűrése után gyorselemzést készítetek és a teljesség igénye nélkül a következőket tudták megállapítani.

A válaszadó pedagógusok 68 órát dolgoznak egy héten, a középérték 67 óra. Azonban a rekord ennél jóval magasabb. A válaszok alajpján a legjobban leterhelt pedagógusok azok, akik nem intézményvezetők, de tanfelügyeletet és minősítést végeznek, nekik 80 óra feletti a heti munkaterhelésük.

A válaszadó pedagógusoknak a tantárgyfelosztásban átlagban 24 óra volt a tanítással lekötött munkaidejük, és a múlt tanévben (2018/19) átlagban 44 órát helyettesítették kollégáikat. Továbbá kiderült a válaszokból, hogy a pedagógusoknak éves szinten átlagban 11 órát fizettek ki a túlmunkáért, miközben heti szinten átlagban 4 órát töltöttek gyermekfelügyelettel, ebédeltetéssel, amelyeket nem számolhattak el túlmunkaként.

Túlterhelt pedagógusok, alacsony fizetések és hatalmas tanárhiány - így indul az idei tanév

"Ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, akivel az idei tanévkezdésről, tanári fizetésekről és a pedagógushiányról beszélgettünk.

A válaszadó pedagógusok 54%-a 10 hétnél több alkalommal volt 32 óránál többet munkavégzés miatt az intézményében, illetve felkészülésre átlagosan 12, dolgozatjavításra és  adminisztrációra pedig 5-5 órát fordítottak hetente. A válaszadó pedagógusok éves szinten átlagban 56 órát voltak továbbképzésen és 62%-uk volt orvosnál munkahelyen szerzett betegség miatt. A kérdőív kitöltőinek 87%-a mentálisan, 81%-a pedig fizikailag nagyon elfáradt az elmúlt tanévben

A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, és nagyon rosszul érzi magát jelenlegi munkahelyén. A lehetőségek közül senki sem válaszolta azt, hogy elégedett a jelenlegi körülményekkel. A családos pedagógusok 100%-a éppen csak vagy nagyon nehezen tud megfelelni a család által elvárt kötelezettségeknek.

A válaszadó pedagógusok 18%-a pedig az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályáját. 25%-a úgy ítéli meg, hogy nincs lehetősége változtatásra (nyugdíj előtt áll, lakhelyén nincs lehetőség máshol dolgozni).

A szakszervezet tervezi, hogy a jövőben a beérkezett válaszokat összesítik és részletes elemzést készítenek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.