A Magyar Nemzet információi szerint a jelenlegi négyről egységesen három évre rövidítenék a szakképzést, és a képzésen résztvevők mindhárom évfolyamon tanulnának szakmai tárgyakat.
Komoly viták voltak a Fidesz-frakcióban, sőt a Fidesz elnökségén belül is a Széll Kálmán-terv nyilvánosságra hozatala előtt, mivel háttérbe szorultak a szakmapolitikai megfontolások - mondta a Hírszerzőnek adott interjújában Pokorni Zoltán. A Fidesz elnökségi tagja szerint veszélyes a tankötelezettség 15 éves korra való leszállítása, és az iskolák államosítását is meggondolná.
Az MSZP szerint rontja a hátrányos helyzetű fiatalok majdani elhelyezkedésének esélyeit, és az olcsó, szakképzetlen munkaerő növekedéséhez vezet, ha megvalósulnak a kormány oktatáspolitikai elképzelései.
Várhatóan 2012 szeptemberétől már az új szabályok szerint vizsgálják meg iskolába lépés előtt a gyermekeket a pedagógusokból, pszichológusokból és orvosokból álló szakértői bizottságok, a nulladik évfolyam bevezetéséről azonban lemondtak - nyilatkozta Hoffmann Rózsa az oktatási bizottság ülése után.
Szerdán kerül a kormány elé a szakképzés átalakításának koncepciója - mondta a foglalkoztatáspolitikai államtitkár az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt kedden.
A vállalatok tényleges költségvállalásával megvalósuló, német mintájú duális szakképzés magyarországi bevezetését szorgalmazza Pokorni Zoltán. A szakpolitikus a bevezetés alapfeltételének nevezte a megerősített közismereti alapképzést is, amelynek egyik reálisabb megvalósítási lehetősége a 4+5 osztályos iskolaszerkezet.
A köztársasági elnök szerint a szakképzés jelenlegi rendszere által kínált foglalkozások és azok minősége nem találkozik a társadalom igényeivel.
Pályaválasztási és pályaorientációs központot építettek, továbbá hat középiskolában laborokat, tanirodákat alakítottak ki abból a forrásból, amelyet a győri önkormányzat a gyakorlati képzés támogatására, a szakképzési eszközpark korszerűsítésére nyert el.
Gyakorlatorientált, hároméves szakképzést alakítanak ki, s a gyakorlati oktatásba a kisebb vállalkozásokat is bevonják majd - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Székesfehérváron, ahol megnyitotta a pályaválasztási kiállítást.
A szakképzésért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) legyen felelős - ezt kéri a kormánytól a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet.
Három évre rövidül a szakiskolai képzés, csökken a gyakorlati órák száma, és nagyobb jelentőségük lesz a külső gyakorlati helyeknek, ha bevezetik az új szakképzési törvényt. Bár a duális rendszerű képzés jobban igazodik majd a munkaerőpiac igényeihez, a szakiskolákban elméleti tantárgyakat oktató tanárok bajba kerülhetnek, sokukra az új rendszerben ugyanis már nem lesz szükség.
Várhatóan 2012-ben vezetik be Magyarországon a duális szakképzést, de kísérleti jelleggel már 2011 szeptemberétől élhet a német szakképzési rendszer - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.
Megállapodást írt alá kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a szakképzési feladatokról csütörtökön Budapesten.
A szakképzési feladatokról ír alá megállapodást ma a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az Eduline összefoglalta a legfontosabb változásokat.
Csaknem 140 szakma kerülhet át a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fennhatósága alá, így a szervezet határozhatna a gyakorlati és közismereti óraszámokról és a vizsgakövetelményekről.
Nyugat-Európában elterjedt és népszerű, hogy a nagyobb cégek egyetemekkel, vagy szakképző intézményekkel működnek együtt, így oldva meg az utánpótlás-nevelés problémáját. Ez a forma mindenkinek jó: a cégek szakképzett munkaerőt, a diákok magas színvonalú oktatást és biztos jövőt, az iskolák pedig ipari hátszelet kapnak. Itthon is van az ilyen együttműködésekre jópár példa.
Keretmegállapodást kötött a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma és az OTP Bank a két intézmény hosszú távú együttműködéséről - jelentette be Csányi Sándor elnök-vezérigazgató és Nagy János, a centrum elnöke kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatában címmel rendezett konferenciát a Lifelong Learning Magyarország Alapítvány május 28-án, Budapesten. A szakmai párbeszéden szó esett a szakképzési hozzájárulást érintő törvénymódosítás hatásairól, amelyről Mátyus Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályának főosztályvezetője úgy nyilatkozott: az elszámolhatósági kör csökkent ugyan, de nem szűnt meg, a gyakorlati képzés biztosításának így is több pozitív gazdasági hatása van.
Bármilyen jó is egy iskola, a rendszerszintű problémákkal intézményi szinten nem tud megbirkózni. A Közép-Magyarországi régió középtávú szakképzési terveiben a fejlesztési prioritások között az első és kiemelt terület ún. tudáscentrumok kialakítása a régióban, ahol a kínálat koncentrálódik, és a tartalmi megújítás, a szakképzésben érdekeltek együttműködése megvalósulhat. A gyakorló hely centrumok lehetnek aztán vizsgaközpontok és ún. innovációs központok is, valamint módszertani központok. Ezek felvállalják a kompetenciafejlesztést a szakképzésben, a hátrányos helyzetűek munkaerő piaci esély növelését. Fontos a leszakadó rétegek integrálása, felkészítése szakképzettség megszerzésére, mert a szegénység és iskolázatlanság nagy probléma, mert perspektívát nyújtó segítség nélkül újratermelődik.
Miként lehet eszközként felhasználni a szakképzési hozzájárulást az egész életen át tartó tanulásban?
