A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán - délután a...
A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán - délután a közoktatási törvény javaslata kerül sorra.
LMP: zsákutcába vezet a szakképzési törvény
Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszónoka azt mondta, a javaslat hidak helyett zsákutcákat épít a fiatalok és a magyar gazdaság számára is. "Nem szolgákat kell gyártani, hanem polgárokat", ha már polgári kormány van - fogalmazott a politikus, aki szerint a szakképzési javaslat tovább növeli a társadalmi különbségeket, hiszen lesznek, akik soha nem jutnak el az érettségiig és kiszorulnak az élethosszig tartó tanulás lehetőségéből.
Kaufer Virág, az LMP másik vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat kiszolgáltatja a szakképzést a gazdaság szereplőinek, ugyanakkor nem lehet egy-egy cég alá rendelni egy város vagy egy régió szakképzését, mert lehet, hogy a tőke idővel arrébbáll, és akkor majd ott állunk "tízezer, kiképzett vonatkerékpumpálóval". Szerinte a javaslatban megfogalmazott modell nem az áhított német vagy holland szakképzési rendszert követi, hanem a kínait.
Szűcs Erika az európai trendekre kell alapozná a szakképzés rendszerét
Szűcs Erika független képviselő a Demokratikus Koalíció véleményét ismertetve azt mondta: a szakképzés kialakítása során figyelembe kell venni az európai trendeket, hiszen a magyar gazdaság jelentősen beágyazódott az unió gazdaságába. Kitért arra is, hogy bár tőlünk nyugatra a képzés eltolódott a középfokú oktatás felé, ennek ellenére csökken az érdeklődés ezen képzések iránt.
A képviselő fontosnak tartotta, hogy a szakképzés koncentráljon a tanulás eredményességére, és az élethosszig tartó tanulás szemléletén alapuljon. Támogassa a további oktatási formákban való részvételt, és megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezzen.
Az előterjesztéssel kapcsolatban kijelentette: bár bizonyos rendelkezése ezen célokat szolgálják, mégis úgy vélte: a kormány alapvetően pénzkivonással és pedagógus-elbocsátással képzeli el a jövőt.
Szűcs Erika súlyos hibának tartotta, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt már elfogadta a Ház, mint mondta, azzal a most tárgyalt javaslattal együtt kellett volna foglalkozni. Szintén nem támogatta az előterjesztésben foglalt kétszintű érettségi rendszerét, amely szerint elveszi a továbbtanulás lehetőségét az alacsonyabb szintű vizsgát választóktól. Kijelentette azt is: a felnőttképzés tervezett rendszere szembemegy az európai trendekkel.
Czomba Sándor: 2012-ben 23,5 milliárdból gazdálkodik szakképzés
Czomba Sándor államtitkár válaszában kijelentette: a szakképzésnek elsősorban a gazdasági igényeket kel figyelembe vennie. Úgy vélte: jó lenne, ha a szakképzési hozzájárulás címén a költségvetésbe befizetendő 51 milliárd forint teljes egészében ezt a célt szolgálná, azonban jövőre 23,5 milliárd forintból tud gazdálkodni ez a szektor. Hozzátette: ebből próbálja a kormányzat az elmúlt időszakokban keletkezett lyukakat pótolni.
A képzési idővel kapcsolatban kijelentette: általában 3 éves képzés a megfelelő, de ha a szakma ettől eltérőt igényel, az is lehetséges a javaslat alapján. Elmondta azt is, hogy a felszólalók által említett képzési problémák jelentős részére nem a szakképzésnek, hanem az alapképzésnek kell választ adnia. Ezek között említette a funkcionális analfabetizmus problémáját.
A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szerepéről szólva azt mondta: a testületnek javaslattevő jogköre lesz az elindítható szakirányokkal kapcsolatban, a döntés a Foglalkoztatási Hivatal illetékes intézményénél és végső soron a miniszternél lesz. Hozzátette: ez biztosítja, hogy az egész országban a munkaerő-piaci viszonyoknak megfelelő képzési rendszer jöjjön létre.
Fidesz: egyenes út nyílhat a technikus képzés felé
Kara Ákos azt mondta, hogy a munkaerő képzése több évet felölelő, hosszú folyamat, amelyet ad hoc intézkedésekkel nem lehet befolyásolni. Hozzátette: a munkaerő-piaci változásokat a demográfiai apály is befolyásolja a gazdasági szempontok mellett. Ha nem lépnek időben, az idősebb szakmunkások nyugdíjba vonulása jelentős feszültséget fog okozni - mondta. A mai helyzet nem hasonlítható a rendszerváltozás éveihez, akkor lépett ki az általános iskolából a csúcslétszámú tanuló - jegyezte meg.
A javaslat érdeme szerinte, hogy életszerűen szabályozza a szakiskolai tanulók iskolarendszeren belüli továbbképzési lehetőségét, és egyenes utat nyithat a fiatal szakemberek számára a technikusképzés felé. A cél, hogy a lokális érdekellentétek kizárásával határozott profiltisztítás valósuljon meg - mondta, kiemelve, hogy az indítvány a duális képzés kialakulásával számol, és nagy figyelmet fordít a komplex szakmai vizsgák jogszerű szervezésére. Továbbra is biztosítja az első szakma megszerzésének lehetőségét, beépíti a minőségi oktatás biztosítékait - sorolta.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
