A szakképzés átalakításáról vitáznak a parlamentben

A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán - délután a...

  • MTI

A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán - délután a közoktatási törvény javaslata kerül sorra.

LMP: zsákutcába vezet a szakképzési törvény

Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszónoka azt mondta, a javaslat hidak helyett zsákutcákat épít a fiatalok és a magyar gazdaság számára is. "Nem szolgákat kell gyártani, hanem polgárokat", ha már polgári kormány van - fogalmazott a politikus, aki szerint a szakképzési javaslat tovább növeli a társadalmi különbségeket, hiszen lesznek, akik soha nem jutnak el az érettségiig és kiszorulnak az élethosszig tartó tanulás lehetőségéből.

Kaufer Virág, az LMP másik vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat kiszolgáltatja a szakképzést a gazdaság szereplőinek, ugyanakkor nem lehet egy-egy cég alá rendelni egy város vagy egy régió szakképzését, mert lehet, hogy a tőke idővel arrébbáll, és akkor majd ott állunk "tízezer, kiképzett vonatkerékpumpálóval". Szerinte a javaslatban megfogalmazott modell nem az áhított német vagy holland szakképzési rendszert követi, hanem a kínait.

MTI

Szűcs Erika az európai trendekre kell alapozná a szakképzés rendszerét

Szűcs Erika független képviselő a Demokratikus Koalíció véleményét ismertetve azt mondta: a szakképzés kialakítása során figyelembe kell venni az európai trendeket, hiszen a magyar gazdaság jelentősen beágyazódott az unió gazdaságába. Kitért arra is, hogy bár tőlünk nyugatra a képzés eltolódott a középfokú oktatás felé, ennek ellenére csökken az érdeklődés ezen képzések iránt. 

A képviselő fontosnak tartotta, hogy a szakképzés koncentráljon a tanulás eredményességére, és az élethosszig tartó tanulás szemléletén alapuljon. Támogassa a további oktatási formákban való részvételt, és megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezzen. 

Az előterjesztéssel kapcsolatban kijelentette: bár bizonyos rendelkezése ezen célokat szolgálják, mégis úgy vélte: a kormány alapvetően pénzkivonással és pedagógus-elbocsátással képzeli el a jövőt. 

Szűcs Erika súlyos hibának tartotta, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt már elfogadta a Ház, mint mondta, azzal a most tárgyalt javaslattal együtt kellett volna foglalkozni. Szintén nem támogatta az előterjesztésben foglalt kétszintű érettségi rendszerét, amely szerint elveszi a továbbtanulás lehetőségét az alacsonyabb szintű vizsgát választóktól. Kijelentette azt is: a felnőttképzés tervezett rendszere szembemegy az európai trendekkel.

Czomba Sándor: 2012-ben 23,5 milliárdból gazdálkodik szakképzés

Czomba Sándor államtitkár válaszában kijelentette: a szakképzésnek elsősorban a gazdasági igényeket kel figyelembe vennie. Úgy vélte: jó lenne, ha a szakképzési hozzájárulás címén a költségvetésbe befizetendő 51 milliárd forint teljes egészében ezt a célt szolgálná, azonban jövőre 23,5 milliárd forintból tud gazdálkodni ez a szektor. Hozzátette: ebből próbálja a kormányzat az elmúlt időszakokban keletkezett lyukakat pótolni. 

MTI

A képzési idővel kapcsolatban kijelentette: általában 3 éves képzés a megfelelő, de ha a szakma ettől eltérőt igényel, az is lehetséges a javaslat alapján. Elmondta azt is, hogy a felszólalók által említett képzési problémák jelentős részére nem a szakképzésnek, hanem az alapképzésnek kell választ adnia. Ezek között említette a funkcionális analfabetizmus problémáját. 

A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szerepéről szólva azt mondta: a testületnek javaslattevő jogköre lesz az elindítható szakirányokkal kapcsolatban, a döntés a Foglalkoztatási Hivatal illetékes intézményénél és végső soron a miniszternél lesz. Hozzátette: ez biztosítja, hogy az egész országban a munkaerő-piaci viszonyoknak megfelelő képzési rendszer jöjjön létre.

Fidesz: egyenes út nyílhat a technikus képzés felé

Kara Ákos azt mondta, hogy a munkaerő képzése több évet felölelő, hosszú folyamat, amelyet ad hoc intézkedésekkel nem lehet befolyásolni. Hozzátette: a munkaerő-piaci változásokat a demográfiai apály is befolyásolja a gazdasági szempontok mellett. Ha nem lépnek időben, az idősebb szakmunkások nyugdíjba vonulása jelentős feszültséget fog okozni - mondta. A mai helyzet nem hasonlítható a rendszerváltozás éveihez, akkor lépett ki az általános iskolából a csúcslétszámú tanuló - jegyezte meg.

A javaslat érdeme szerinte, hogy életszerűen szabályozza a szakiskolai tanulók iskolarendszeren belüli továbbképzési lehetőségét, és egyenes utat nyithat a fiatal szakemberek számára a technikusképzés felé. A cél, hogy a lokális érdekellentétek kizárásával határozott profiltisztítás valósuljon meg - mondta, kiemelve, hogy az indítvány a duális képzés kialakulásával számol, és nagy figyelmet fordít a komplex szakmai vizsgák jogszerű szervezésére. Továbbra is biztosítja az első szakma megszerzésének lehetőségét, beépíti a minőségi oktatás biztosítékait - sorolta.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.