"Hosszú" és "semmitmondó" irománynak nevezi a PDSZ a pedagógusok státusztörvény alapján írt új szerződését, amiben az ígért és feltüntetett, egymillió forintot is meghaladó bérösszegek csak a kormánypropagandát erősítik, valójában szó sincs ilyenekről.
Van olyan iskola, ahol végzősöket a kilencedikesekkel együtt tanítják, hogy meglegyen a minimum 14 fős minimumlétszám. Pedig a köznevelési törvény ezen pontja az óvodai csoportokra vonatkozik, nem az iskolákra, a tankerületek mégis alkalmazzák.
Mindenkit közel maximumpontra hoztak ki, így nehéz lesz rangsorolni a teljesítményüket.
A szakszervezet azt írja, három pontban el tudtak érni érdemi változtatást a státusztörvény végrehajtási rendeleteiben.
De az önkormányzat szerint így is mindenkinek tudnak helyet biztosítani az úszástanuláshoz.
Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt jelent meg a 2023/24-es tanév rendje, mire a legtöbb pedagógus már belekezdettt az adminisztratív teendőinek elvégzésébe. A tanév pontosan négy nap múlva, pénteken kezdődik, a hiányzó tanárok és a valószínűsíthető felmondási hullám miatt viszont már most is aggódnak az iskolaigazgatók.
Újabb sztrájkbizottsági tárgyaláson vannak túl a pedagógiai szakszervezetek a köznevelési államtitkársággal, bár - nem túl meglepő módon - érdemben most sem történt sok változás.
Ismét egyeztetett a kormány és a pedagógiai szakszervezetek, ezt azonban a kormány részéről nem előzte meg érdemi tárgyalás, így a pedagógusok képviselői egy kérdés kivételével most sem kaptak konkrét válaszokat.
Aki szakszervezeti tag, kérheti, hogy a munkahelye automatikusan utalja át a tagdíját az érdekvédőknek havonta. Mások mellett azonban a pedagógusoknál is megszűnne ez a lehetőség, az érdekképviseletek tiltakoznak, megfojtást emlegetnek, de közben megoldást is javasolnak.
Idén 10 514 jelentkezőt vettek fel pedagógusképzésre, amit az államtitkár „csattanós válasznak” nevezett „az új életpályatörvényt és az oktatási rendszert folyamatosan ócsárló baloldalnak”.
Nyilvánosságra hozta a belügy a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetét. Ennek egy kacifántos mondatából az is kiderült, jövő júniustól a pedagógusoknak esküt is kell majd tenniük a tanításhoz, a százezres különbségeket ígérő teljesítménybérezés terén viszont nem igazán tisztult a kép. Közben péntekre egyeztetni hívta a tárca a szakszervezeteket és a pedagóguskart.
Az új jogállás végrehajtási rendeletéről fognak tárgyalni, amelyben maradtak még homályos pontok.
Múlt héten megjelent a következő tanév rendjének tervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) összefoglalta a rendelettervezet tartalmával kapcsolatos észrevételeit és javaslatait.
Bár a kezdeményezés jelenleg az oktatás problémáira fókuszál, bármilyen szervezet csatlakozását várják, hogy később kiterjesszék azt a rendszerszintű problémákra.
Két legyet ütne a kormány egy csapásra a státusztörvénnyel: kevesebbet kell egyeztetnie és még szembe is fordítaná egymással az oktatásüggyel elégedetlen szakszervezeteket. Akik azonban azt mondják, nem ülnek fel a megosztásnak, inkább összedolgoznak. Például egy hamarosan várható népszavazási aláírásgyűjtésben, miután kisebb meglepetésre a Kúrián a PSZ két kérdése átment. A másik hármat viszont a Kúria is elmeszelte.
A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.
Romániában három hét sztrájk után a követelések jó részét, köztük egy jelentős béremelést el tudtak érni a hazai kollégáiknál eddig is valamivel jobban kereső tanárok, míg idehaza évek óta kevés konkrét eredménnyel zajlanak oktatásügyi tiltakozások. A határ két oldaláról kérdeztünk szakszervezeti vezetőket az okokról.
De ehhez olyan jogi formát kell választaniuk, ami bizonyosan munkaügyi perrel fog járni.
A PDSZ szerint őket is meglepte, hogy 23 ponton nem az került a benyújtott tervezetbe, ami az egyeztetéseken elhangzott. A Belügyminisztérium szerint sokat egyeztettek, sokakkal, az ugyanakkor nem derült ki, mi lesz a sok fontos részletet tartalmazó végrehajtási rendelettel és nem ez az egyetlen homályos pont.
A vonulás alatt már néhány száz fősre duzzadó tömeg már azt is skandálta, hogy „ünnepeljük meg a tanárainkat”. Többen buborékot fújtak, volt, aki dobbal érkezett az eseményre, a lezárás utáni vonulás ezúttal elmaradt.
