PDSZ: Volt valami értelme a tárgyalásoknak? Bizony, nagyon is volt

A szakszervezet azt írja, három pontban el tudtak érni érdemi változtatást a státusztörvény végrehajtási rendeleteiben.

  • Tarnay Kristóf

Két nappal a tanév kezdete előtt szerdán végül megjelentek a státusztörvény végrehajtásáról szóló rendeletek a Magyar Közlönyben. Amelyről kétszer egyeztettek a szakszervezetekkel, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint végül nem kapták meg kihirdetés előtt, mi került bele a szövegbe az észrevételeikből és mi nem. Ennek ellenére azt írják, a végül megjelent rendeletet átnézve arra jutottak, három pontban sikerült érdemi változást elérniük a tárgyalásokon, így azoknak nagyon is volt értelme.

„Igaz ugyan, hogy a legfontosabb célokat nem sikerült elérni, így azt, hogy ne kerüljön kihirdetésre egy új jogállási törvény, ami a méltán rabszolgatörvénynek nevezett munka törvénykönyvénél is hátrányosabb, amelyet a végrehajtásáról szóló rendelet sem tud kompenzálni. Ezért támadjuk meg a törvényt az Akotmánybíróságnál. De ez egy másik történet. Azt is érdemes megvizsgálni, miben változott a tervezet” – írják a nedolgozzingyen.hu elnevezésű weboldalukon, ahol kiemelték a 112 oldalas jogi szövegben a szerintük legfontosabb módosításokat.

Bejegyzésük alapján a végül kijött rendelet legfontosabb változtatásai az eredetileg közzétett tervezethez képest:

  • a szakszervezet kérésére azok a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók, akiknek a munkakörében nem előírás a középfokú végzettség, de rendelkeznek legalább egy szakmunkás képesítéssel, továbbra is megkapják a minimálbér helyett a garantált bérminimumot,
  • nem lehet a fegyelmi vizsgálatokon az eredeti kötelezettségszegés mellett más, azzal összefüggő vétségre is kiterjeszteni az eljárást,
  • részben visszakoztak a mesterpedagógus besorolásúak órakedvezményének csökkentése kapcsán.

Azt írják ugyanakkor, hogy vannak olyan részek, amelyek szerintük végül a tanárokra nézve hátrányosabb formában kerültek be, mint ami az előzetes rendelettervben szerepelt. Mint írják, ilyen „annak a szabálynak a kiiktatása, amely lehetővé tette volna, hogy fegyelmi határozat megtámadásakor, pervesztés esetén a fegyelmi elmarasztalás mellett még a bíróság által megállapított költségek méltányosságból mérsékelhetők vagy elengedhetők legyenek”.

Ám úgy látják, „ha nincs egyeztetés, ha nincsenek szakszervezetek, amelyek felhangosítják a legdurvább rendelkezéseket, akkor azok benne maradnak a jogszabálytervezetben”.

„Ilyen lett volna a hathavi próbaidő, a hathavi lemondási idő, a hónapokkal későbbi rendkívüli felmentés. De ha nem szólunk, nem számítana a jubileumi jutalomba a GYED és a GYES időszaka, nem járna a NOKS-dologzóknak az évi 50 munkanap szabadság, és még sorolhatnánk” – fogalmaz a bejegyzés.

(Kiemelt kép: a státusztörvény frakcióegyeztetése, ahová az ellenzéki pártok meghívták az oktatási érdekképviseleteket, szót a belügy azonban nem adott nekik. Fotó: Rétvári Bence Facebook-oldala)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.