Mindenkit közel maximumpontra hoztak ki, így nehéz lesz rangsorolni a teljesítményüket.
Ahogyan arról áprilisban írtunk, úgy 30-40 iskolában kezdte meg a differenciált bérezést a terveik szerint lehetővé tevő pedagógus-teljesítményértékelés tesztjét a Belügyminisztérium. A Qubitnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja azonban azt mondta: „azóta nagy a hallgatás a minisztérium részéről, miután az igazgatók mindenkit közel a maximumra hoztak ki”.
A lap rákérdezett, hogy ez mit jelent, amire Nagy azt felelte: az igazgatók különböző részpontokat adtak a tanároknak egy-egy területre, a végére mindenkinek egységesen a maximálisan elérhető 100-hoz közeli pontszám jött ki. Így viszont nem lehet felosztani felső-középső-alsó harmadra a nevelőtestületet és a teljesítményük alapján plusz fizetést adni nekik.
Azt nem tudta megmondani, hogy a pilot projektben érintett igazgatók tudtak-e egymásról és összehangoltan igyekeztek-e kijátszani a rendszert vagy maguktól pontoztak mindenkit így. De szerinte „egy tantestületen belül nem szabad embereket egymással versenyeztetni, mert abból nem lesz egy összetartó pedagógusközösség. Az igazgatók ilyen módon akarták a saját közösségüket megvédeni és ezt a rendszert kilőni.”
Mint arról korábban írtunk, a teljesítménybérezés részetei nem szerepeltek már a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetében sem, ezek alapján az érdekvédők úgy látják, az rendkívül szubjektív lesz, a belügyi tárca szerint tudatosan hagytak nagy mozgásteret az intézményvezetőknek. Persze, ha egyáltalán lesz minderre forrás, ugyanis a státusztörvény szerint mérlegelendő szempontok közt szerepel „a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege” is.
(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt)
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
