Mindenkit közel maximumpontra hoztak ki, így nehéz lesz rangsorolni a teljesítményüket.
Ahogyan arról áprilisban írtunk, úgy 30-40 iskolában kezdte meg a differenciált bérezést a terveik szerint lehetővé tevő pedagógus-teljesítményértékelés tesztjét a Belügyminisztérium. A Qubitnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja azonban azt mondta: „azóta nagy a hallgatás a minisztérium részéről, miután az igazgatók mindenkit közel a maximumra hoztak ki”.
A lap rákérdezett, hogy ez mit jelent, amire Nagy azt felelte: az igazgatók különböző részpontokat adtak a tanároknak egy-egy területre, a végére mindenkinek egységesen a maximálisan elérhető 100-hoz közeli pontszám jött ki. Így viszont nem lehet felosztani felső-középső-alsó harmadra a nevelőtestületet és a teljesítményük alapján plusz fizetést adni nekik.
Azt nem tudta megmondani, hogy a pilot projektben érintett igazgatók tudtak-e egymásról és összehangoltan igyekeztek-e kijátszani a rendszert vagy maguktól pontoztak mindenkit így. De szerinte „egy tantestületen belül nem szabad embereket egymással versenyeztetni, mert abból nem lesz egy összetartó pedagógusközösség. Az igazgatók ilyen módon akarták a saját közösségüket megvédeni és ezt a rendszert kilőni.”
Mint arról korábban írtunk, a teljesítménybérezés részetei nem szerepeltek már a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetében sem, ezek alapján az érdekvédők úgy látják, az rendkívül szubjektív lesz, a belügyi tárca szerint tudatosan hagytak nagy mozgásteret az intézményvezetőknek. Persze, ha egyáltalán lesz minderre forrás, ugyanis a státusztörvény szerint mérlegelendő szempontok közt szerepel „a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege” is.
(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
