Idén 10 514 jelentkezőt vettek fel pedagógusképzésre, amit az államtitkár „csattanós válasznak” nevezett „az új életpályatörvényt és az oktatási rendszert folyamatosan ócsárló baloldalnak”.
„A rekordmagas pedagógusfelvételi adatok is mutatják, hogy a pedagóguspálya egyre vonzóbb a fiatalok számára; az új pedagóguséletpálya-törvény növelte a pedagógushivatás iránti érdeklődést, a pedagóguspályának nőtt a presztízse és a vonzereje” – állította Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek. Közlése alapján ugyanis az idén 18 845-en jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 10 514-en nyertek felvételt, 9674-en tanulhatnak állami ösztöndíjjal.
Az utóbbi hat évben nem volt ilyen magas a felvettek száma, ráadásul a pótfelvételivel még tovább növekedhet ez a szám – hangsúlyozta. Az idei tíz és fél ezer felvett pedagógushallgatói létszám jóval magasabb, mint a tíz évvel ezelőtti kilencezer, vagy a húsz évvel ezelőtti ötezer – jelentette ki. A képzésre felvettek valóban emelkedő száma mellett azonban fontos megjegyezni azt is, hogy nem mindenki áll is a végén munkába. 2017-ben például 9091 hallgatót vettek fel az ötéves pedagógusképzésre, ám az elmúlt tanévben kevesebb, mint a negyedük kezdett el a közoktatásban dolgozni. A Rétvári által dicsért törvény pedig a régóta nagy tiltakozásokat kiváltó státusztörvény, amelynek a minap kijött végrehajtási rendelete számos pontot hagyott homályban.
Rétvári azonban optimista. „Jó esélyeink vannak tehát arra, hogy a pedagógus-utánpótlás egyre nagyobb számú lesz a következő években. Nagy siker, hogy az utánpótlás tehát nem fogy, hanem idén 67 százalékkal emelkedett" - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy "az egyik legnagyobb az emelkedés a tanító- és óvodapedagógus-képzésben, ahol megduplázódott a felvettek száma, de a tanárképzésre is közel harmadával kerültek be többen". „Hiába a baloldali hergelés, a pedagóguspálya továbbra is az egyik legnépszerűbb” – fogalmazott Rétvári Bence, aki „csattanós válasznak” nevezte a felvételi adatokat „az új életpályatörvényt és az oktatási rendszert folyamatosan ócsárló baloldalnak”.
Az államtitkár szerint ugyanis „a baloldali pártok és a szakszervezetek lassan másfél éve folyamatosan igyekeznek minél több fiatalt lebeszélni arról, hogy a pedagóguspályát válasszák” és „az óvodákban, iskolákban dolgozókat pedig a pálya elhagyására biztatják”. Ez a vád napok óta visszatérő narratíva a kormánymédiában is, főleg, miután szakszervezetek leírták, aki felmond, hogy érdemes azt megtennie. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a HírTV-nek úgy reagált erre, hogy szerintük nem ők, hanem a kormány tántorítja el a kollégáikat a pályáról. „Nekik lett volna olyan döntési lehetőségük, hogy nem hoznak új jogállási törvényt, hanem arról gondoskodnak, hogy ténylegesen a pedagóguspályát vonzóvá tevő jogszabályokat alkossanak” – fogalmazott. A csatorna megszólaltatta a kötelező tagsággal működő Nemzeti Pedagógus Kar elnökét is, aki szerint viszont nyugodt szeptemberi évkezdésre kellene törekedni.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
