Idén 10 514 jelentkezőt vettek fel pedagógusképzésre, amit az államtitkár „csattanós válasznak” nevezett „az új életpályatörvényt és az oktatási rendszert folyamatosan ócsárló baloldalnak”.
„A rekordmagas pedagógusfelvételi adatok is mutatják, hogy a pedagóguspálya egyre vonzóbb a fiatalok számára; az új pedagóguséletpálya-törvény növelte a pedagógushivatás iránti érdeklődést, a pedagóguspályának nőtt a presztízse és a vonzereje” – állította Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek. Közlése alapján ugyanis az idén 18 845-en jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 10 514-en nyertek felvételt, 9674-en tanulhatnak állami ösztöndíjjal.
Az utóbbi hat évben nem volt ilyen magas a felvettek száma, ráadásul a pótfelvételivel még tovább növekedhet ez a szám – hangsúlyozta. Az idei tíz és fél ezer felvett pedagógushallgatói létszám jóval magasabb, mint a tíz évvel ezelőtti kilencezer, vagy a húsz évvel ezelőtti ötezer – jelentette ki. A képzésre felvettek valóban emelkedő száma mellett azonban fontos megjegyezni azt is, hogy nem mindenki áll is a végén munkába. 2017-ben például 9091 hallgatót vettek fel az ötéves pedagógusképzésre, ám az elmúlt tanévben kevesebb, mint a negyedük kezdett el a közoktatásban dolgozni. A Rétvári által dicsért törvény pedig a régóta nagy tiltakozásokat kiváltó státusztörvény, amelynek a minap kijött végrehajtási rendelete számos pontot hagyott homályban.
Rétvári azonban optimista. „Jó esélyeink vannak tehát arra, hogy a pedagógus-utánpótlás egyre nagyobb számú lesz a következő években. Nagy siker, hogy az utánpótlás tehát nem fogy, hanem idén 67 százalékkal emelkedett" - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy "az egyik legnagyobb az emelkedés a tanító- és óvodapedagógus-képzésben, ahol megduplázódott a felvettek száma, de a tanárképzésre is közel harmadával kerültek be többen". „Hiába a baloldali hergelés, a pedagóguspálya továbbra is az egyik legnépszerűbb” – fogalmazott Rétvári Bence, aki „csattanós válasznak” nevezte a felvételi adatokat „az új életpályatörvényt és az oktatási rendszert folyamatosan ócsárló baloldalnak”.
Az államtitkár szerint ugyanis „a baloldali pártok és a szakszervezetek lassan másfél éve folyamatosan igyekeznek minél több fiatalt lebeszélni arról, hogy a pedagóguspályát válasszák” és „az óvodákban, iskolákban dolgozókat pedig a pálya elhagyására biztatják”. Ez a vád napok óta visszatérő narratíva a kormánymédiában is, főleg, miután szakszervezetek leírták, aki felmond, hogy érdemes azt megtennie. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a HírTV-nek úgy reagált erre, hogy szerintük nem ők, hanem a kormány tántorítja el a kollégáikat a pályáról. „Nekik lett volna olyan döntési lehetőségük, hogy nem hoznak új jogállási törvényt, hanem arról gondoskodnak, hogy ténylegesen a pedagóguspályát vonzóvá tevő jogszabályokat alkossanak” – fogalmazott. A csatorna megszólaltatta a kötelező tagsággal működő Nemzeti Pedagógus Kar elnökét is, aki szerint viszont nyugodt szeptemberi évkezdésre kellene törekedni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
