Van olyan iskola, ahol végzősöket a kilencedikesekkel együtt tanítják, hogy meglegyen a minimum 14 fős minimumlétszám. Pedig a köznevelési törvény ezen pontja az óvodai csoportokra vonatkozik, nem az iskolákra, a tankerületek mégis alkalmazzák.
Nem kizárt, hogy a tankerületekben szándékosan értelmezték félre a jogszabályt, ugyanis ha kevesebb csoport indul, nemcsak a tanórák száma csökken, hanem kevesebb pedagógus is kell - nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
A szakszervezetekhez eljutott információk szerint a tankerületek a köznevelési törvény egy nem létező, feltehetően félreértelmezett pontjára hivatkozva 14 fő alatt nem engedélyezik a csoportbontásokat az iskolák számára.
A törvény létszámokra vonatkozó rendelete ugyanis azt írja;
„Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakgimnázium (művészeti) létszámkeretei szerint kell meghatározni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban a minimális osztály-, illetve kollégiumi csoportlétszámtól legfeljebb húsz százalékkal el lehet térni.”
Bár a rendelkezés nem vonatkozik az iskolai csoportbontásokra és az így létrejött tanulócsoportokra, a PDSZ ügyvédője szerint a szöveg szándékosan úgy van megfogalmazva, hogy ez ne legyen egyértelmű, és a csoportbontás minimum létszámának meghatározásával kevesebb tanárra legyen szükség az iskolákban.
Az intézmények emiatt a különböző évfolyamos diákok összevonásával próbálják kivitelezni a csoportbontásokat, ami a tanítás minőségének romlásához vezethet. Egy 9. évfolyamos diák édesanyja például azt írta, német nyelvből öt, kezdő szinten tanuló diáknak a 10. évfolyamosokkal kell egy csoportban lennie, ezért a nyelvtanárnak vagy egyszerre "kétfelé" kell tanítania, vagy a kilencedikeseknek egyszerre két év anyagát elsajátítani.
Egy másik iskolában viszont már az érettségire készülő, 11. és 12. évfolyamos diákokat küldték a kilencedikesek kezdő csoportjába, hogy meglegyen a szükséges 14 fő, egy jászberényi szülő szerint pedig az iskolájukban a magas tanulói létszám ellenére sem engedték a csoportbontást a matematika és magyar tantárgyakból.
Nagy Erzsébet szerint a tankerületi utasításnak nincs jogalapja, a fentebb említett törvény ráadásul úgy szól, hogy a csoportbontásokról az intézmények maguk dönthetnek, ezért a tankerületi intézkedés duplán jogsértő. Az állami iskolákat fenntartó Klebersberg Központ szerint egyébként a törvény csoportbontásokra vonatkozó részét nem lehet úgy értelmezni, hogy az az iskolákra is vonatkozzon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
