Van olyan iskola, ahol végzősöket a kilencedikesekkel együtt tanítják, hogy meglegyen a minimum 14 fős minimumlétszám. Pedig a köznevelési törvény ezen pontja az óvodai csoportokra vonatkozik, nem az iskolákra, a tankerületek mégis alkalmazzák.
Nem kizárt, hogy a tankerületekben szándékosan értelmezték félre a jogszabályt, ugyanis ha kevesebb csoport indul, nemcsak a tanórák száma csökken, hanem kevesebb pedagógus is kell - nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
A szakszervezetekhez eljutott információk szerint a tankerületek a köznevelési törvény egy nem létező, feltehetően félreértelmezett pontjára hivatkozva 14 fő alatt nem engedélyezik a csoportbontásokat az iskolák számára.
A törvény létszámokra vonatkozó rendelete ugyanis azt írja;
„Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakgimnázium (művészeti) létszámkeretei szerint kell meghatározni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban a minimális osztály-, illetve kollégiumi csoportlétszámtól legfeljebb húsz százalékkal el lehet térni.”
Bár a rendelkezés nem vonatkozik az iskolai csoportbontásokra és az így létrejött tanulócsoportokra, a PDSZ ügyvédője szerint a szöveg szándékosan úgy van megfogalmazva, hogy ez ne legyen egyértelmű, és a csoportbontás minimum létszámának meghatározásával kevesebb tanárra legyen szükség az iskolákban.
Az intézmények emiatt a különböző évfolyamos diákok összevonásával próbálják kivitelezni a csoportbontásokat, ami a tanítás minőségének romlásához vezethet. Egy 9. évfolyamos diák édesanyja például azt írta, német nyelvből öt, kezdő szinten tanuló diáknak a 10. évfolyamosokkal kell egy csoportban lennie, ezért a nyelvtanárnak vagy egyszerre "kétfelé" kell tanítania, vagy a kilencedikeseknek egyszerre két év anyagát elsajátítani.
Egy másik iskolában viszont már az érettségire készülő, 11. és 12. évfolyamos diákokat küldték a kilencedikesek kezdő csoportjába, hogy meglegyen a szükséges 14 fő, egy jászberényi szülő szerint pedig az iskolájukban a magas tanulói létszám ellenére sem engedték a csoportbontást a matematika és magyar tantárgyakból.
Nagy Erzsébet szerint a tankerületi utasításnak nincs jogalapja, a fentebb említett törvény ráadásul úgy szól, hogy a csoportbontásokról az intézmények maguk dönthetnek, ezért a tankerületi intézkedés duplán jogsértő. Az állami iskolákat fenntartó Klebersberg Központ szerint egyébként a törvény csoportbontásokra vonatkozó részét nem lehet úgy értelmezni, hogy az az iskolákra is vonatkozzon.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
