Ismét egyeztetett a kormány és a pedagógiai szakszervezetek, ezt azonban a kormány részéről nem előzte meg érdemi tárgyalás, így a pedagógusok képviselői egy kérdés kivételével most sem kaptak konkrét válaszokat.
Nem változik a nevelő-oktató munkát segítők bérezése - jelentette be a szerda délutáni egyeztetést követően a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
A szakszervezet szerdán ismét a státusztörvény végrehajtási tervezetéről tárgyalt a kormánnyal, ami Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja, és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a legtöbb kérdésben ismét csak egyfajta "panaszfelvétel" volt, melyekkel kapcsolatban nem bíznak a kormányzati álláspont változásában.
"Sajnos ezt nem előzte meg egy olyan kormányszintű tárgyalás, amivel mi az összes kérdésünkre kaphattunk volna választ" - mondták az egyeztetést követő élő bejelentkezésben.
Tisztázódott azonban a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérezése. Totyik Tamás szerint az érettségivel és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők továbbra is megkapják majd a garantált bérminimumot, csak azoknak jár a minimálbér, akiknek nyolc általánosról van bizonyítványuk.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítők ugyanolyan módon fogják megkapni az illetményüket, mint eddig. Ez nem így volt a végrehajtási rendeletben, így ez mindenképp eredmény
- mondta Nagy Erzsébet.
A szakszervezet Madarász Hedviggel, az illetékes államtitkárság főosztályvezetőjével tárgyalt, aki azonban nem kapott felhatalmazást a megállapodásra, így panaszfelvételen kívül más nem történt.
A PDSZ többek között kifogásolja a pedagógia asszisztensek meghatározott létszámát a törvényben, továbbá azt is, hogy az alsós tanítók átképzés nélkül felső tagozatban taníthassanak, illetve, hogy a szakos tanárok (például kémia, fizika, földrajz) szintén átképzés nélkül más természettudományos tárgyakat is oktassanak, azoknak a tanítására ők legyenek kötekezően beosztva.
"Ezek mind azt mutatják, hogy nagyon komoly pedagógushiány van, és ezt a pedagógushiányt próbálja a kormány minden eszközzel eltakarni" - tette hozzá Totyik Tamás.
Az egyeztetések a jövő hét folyamán folytatódnak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
