"Hosszú" és "semmitmondó" irománynak nevezi a PDSZ a pedagógusok státusztörvény alapján írt új szerződését, amiben az ígért és feltüntetett, egymillió forintot is meghaladó bérösszegek csak a kormánypropagandát erősítik, valójában szó sincs ilyenekről.
"Egészen elképesztő kinevezésmódosításokat kapunk, miközben dübörög a kormánypropaganda a millióhoz közelítő bérekről, meg arról, hogy Maruzsa Zoltán szerint indulhat a béralku" - szerepel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének honlapján.
A 2024. január 1-től életbe lépő, a pedagógusok új jogviszonya szerint íródott szerződéseket szeptember 15-ig kapták meg a pedagógusok. Ebben az is szerepel, hogy januártól megszűnik a háromévente történő kötelező előremenetel, helyette különböző illetménysávokat határoztak meg, aminek a pontos összege többek között attól függ, hogy mennyire van nagy szükség arra a tantárgyra, amit az adott pedagógus tanít, és hogy milyen mértékben vállal extra feladatokat a tanításon kívül.
Mindezek alapján - legalábbis a dokumentum szerint - a lehetséges fizetés már a pedagógus I. fokozatnál túllépheti az egymillió forintot, a pedagógiai szakszervezet szerint azonban valójában ilyesmiről szó sincs, egy a Váci Tankerületi Központnál dolgozó pedagógus illetménye például január 1-jétől mindössze bruttó 21 forinttal 409 979 forintról 410 ezer forintra emelkedik majd.
A szakszervezet szerint az ehhez hasonló esetekben a pedagógusoknak figyelniük kell arra, hogy amennyiben a kinevezésen kevesebb összeg szerepel, mint amennyi jár, de sebtében aláírják azt, azzal elfogadják az alacsonyabb összeget, ha viszont abban jogellenes adatok szerepelnek, azt utólag meg lehet támadni.
"Amikor a nulla vagy nullához közelítő bérajánlatot átveszed, és megkérdezed, hogy mit lehet tenni, az a válaszunk, hogy azt, hogy VÉGRE EGYSÉGESEN FEL KÉNE LÉPNI MINDEZ ELLEN. Nem elég arra várni, hogy néhány aktív szakszervezeti tisztségviselő és a jogászaink próbálják menteni a menthetőt, hanem EGYÜTTES ERŐVEL MEGMUTATNI, HOGY MINDEZ ELFOGADHATATLAN" - teszik hozzá.
Hosszú kihagyás után egyébként szeptember 15-én ismét több ezren tüntettek az utcán. Az erről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok el:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
