"Hosszú" és "semmitmondó" irománynak nevezi a PDSZ a pedagógusok státusztörvény alapján írt új szerződését, amiben az ígért és feltüntetett, egymillió forintot is meghaladó bérösszegek csak a kormánypropagandát erősítik, valójában szó sincs ilyenekről.
"Egészen elképesztő kinevezésmódosításokat kapunk, miközben dübörög a kormánypropaganda a millióhoz közelítő bérekről, meg arról, hogy Maruzsa Zoltán szerint indulhat a béralku" - szerepel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének honlapján.
A 2024. január 1-től életbe lépő, a pedagógusok új jogviszonya szerint íródott szerződéseket szeptember 15-ig kapták meg a pedagógusok. Ebben az is szerepel, hogy januártól megszűnik a háromévente történő kötelező előremenetel, helyette különböző illetménysávokat határoztak meg, aminek a pontos összege többek között attól függ, hogy mennyire van nagy szükség arra a tantárgyra, amit az adott pedagógus tanít, és hogy milyen mértékben vállal extra feladatokat a tanításon kívül.
Mindezek alapján - legalábbis a dokumentum szerint - a lehetséges fizetés már a pedagógus I. fokozatnál túllépheti az egymillió forintot, a pedagógiai szakszervezet szerint azonban valójában ilyesmiről szó sincs, egy a Váci Tankerületi Központnál dolgozó pedagógus illetménye például január 1-jétől mindössze bruttó 21 forinttal 409 979 forintról 410 ezer forintra emelkedik majd.
A szakszervezet szerint az ehhez hasonló esetekben a pedagógusoknak figyelniük kell arra, hogy amennyiben a kinevezésen kevesebb összeg szerepel, mint amennyi jár, de sebtében aláírják azt, azzal elfogadják az alacsonyabb összeget, ha viszont abban jogellenes adatok szerepelnek, azt utólag meg lehet támadni.
"Amikor a nulla vagy nullához közelítő bérajánlatot átveszed, és megkérdezed, hogy mit lehet tenni, az a válaszunk, hogy azt, hogy VÉGRE EGYSÉGESEN FEL KÉNE LÉPNI MINDEZ ELLEN. Nem elég arra várni, hogy néhány aktív szakszervezeti tisztségviselő és a jogászaink próbálják menteni a menthetőt, hanem EGYÜTTES ERŐVEL MEGMUTATNI, HOGY MINDEZ ELFOGADHATATLAN" - teszik hozzá.
Hosszú kihagyás után egyébként szeptember 15-én ismét több ezren tüntettek az utcán. Az erről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok el:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
