Az oktatási szakszervezeteket is padlóra küldheti az új tervezet, így védekeznének

Aki szakszervezeti tag, kérheti, hogy a munkahelye automatikusan utalja át a tagdíját az érdekvédőknek havonta. Mások mellett azonban a pedagógusoknál is megszűnne ez a lehetőség, az érdekképviseletek tiltakoznak, megfojtást emlegetnek, de közben megoldást is javasolnak.

  • Tarnay Kristóf

A szakszervezeti tagok jelenleg kérhetik, hogy a munkahelyük a tagdíjukat a fizetésükből levonva közvetlenül utalja át. Aki ezt kéri, annak jelenleg köteles a munkahelye ezt teljesíteni. Ez csak egy lehetőség, vélhetően valakinek egyszerűbb így, vagy ezzel spórolná meg az utalás költségét esetleg. Ám egy hétfőn a Miniszterelnöki Kabinetiroda által társadalmi vitára bocsátott, ezt a törvényt is módosító javaslat – mint azt korábban a 444 megírta – ebbe beszúrna egy, kivételekre vonatkozó lehetőséget. Vagyis, ahol a továbbiakban már nem lenne köteles a munkaadó ebben részt venni.

Ezzel a gyakorlatban az állami területen működő szakszervezetektől vennék el ezt a könnyebbséget. Akiknek ezentúl nem utalnának tagdíjat dolgozói kérésre sem, azok a következők:

  • a kormánytisztviselők szervezeteinek;
  • a köztisztviselők szervezeteinek;
  • a közalkalmazottak szakszervezeti vagy érdekképviseleti szervezeteinek;
  • a honvédelmi alkalmazottak szervezeteinek;
  • az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozók szervezeteinek;
  • és a köznevelésben foglalkoztatottak.

Az eddigi rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy az érdekképviseletek működni tudjanak és azért jelentős, mert a velük olykor ellenérdekelt munkáltatókat kötelezi arra, hogy ezt elősegítsék. Úgy látszik, a kormány azonban lényegében saját magát vonná ki ez alól azáltal, hogy a közszféra érdekképviseleteit állapítaná meg kivételként. A lista utolsó passzusa pedig a státusztörvény alatt foglalkoztatott pedagógusokat jelenti. Vagyis az ő munkahelyük – ez a tankerületi központokat jelenti – sem utalna kérésre rendszeresen tagdíjat. Bár a kabinetiroda az adminisztratív terhek csökkentésére hivatkozik, a szakszervezetek kivéreztetésről beszélnek.

A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete közös közleményben tiltakozik a terv ellen. Szerintük a tervezet, melyet

„a Rogán Antal vezette kabinet a gazdálkodó szervezetek adminisztratív tehercsökkentésével és a közszférában dolgozók ügyintézési terheinek csökkentésével indokol, valójában nem irányul másra, mint a közszférában működő szakszervezetek megfojtására, anyagi ellehetetlenítésére”.

Ezért annak visszavonását követelik, tagjaikat pedig arra hívják fel, hogy a társadalmi egyeztetés keretében megadott e-mailes elérhetőségen fejezzenek ki tiltakozást. A tiltakozás mellett a PDSZ weboldala azt javasolja, hogy ha a törvényt elfogadják, a tagok a jövőben állítsanak be rendszeres banki átutalásra való megbízást, hogy minden hónapban vonja le és utalják el a tagdíjukat a pénzintézetük – ha a tankerület már nem teszi majd meg.

(Kiemelt kép: Veres Viktor)

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.