Az oktatási szakszervezeteket is padlóra küldheti az új tervezet, így védekeznének

Aki szakszervezeti tag, kérheti, hogy a munkahelye automatikusan utalja át a tagdíját az érdekvédőknek havonta. Mások mellett azonban a pedagógusoknál is megszűnne ez a lehetőség, az érdekképviseletek tiltakoznak, megfojtást emlegetnek, de közben megoldást is javasolnak.

  • Tarnay Kristóf

A szakszervezeti tagok jelenleg kérhetik, hogy a munkahelyük a tagdíjukat a fizetésükből levonva közvetlenül utalja át. Aki ezt kéri, annak jelenleg köteles a munkahelye ezt teljesíteni. Ez csak egy lehetőség, vélhetően valakinek egyszerűbb így, vagy ezzel spórolná meg az utalás költségét esetleg. Ám egy hétfőn a Miniszterelnöki Kabinetiroda által társadalmi vitára bocsátott, ezt a törvényt is módosító javaslat – mint azt korábban a 444 megírta – ebbe beszúrna egy, kivételekre vonatkozó lehetőséget. Vagyis, ahol a továbbiakban már nem lenne köteles a munkaadó ebben részt venni.

Ezzel a gyakorlatban az állami területen működő szakszervezetektől vennék el ezt a könnyebbséget. Akiknek ezentúl nem utalnának tagdíjat dolgozói kérésre sem, azok a következők:

  • a kormánytisztviselők szervezeteinek;
  • a köztisztviselők szervezeteinek;
  • a közalkalmazottak szakszervezeti vagy érdekképviseleti szervezeteinek;
  • a honvédelmi alkalmazottak szervezeteinek;
  • az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozók szervezeteinek;
  • és a köznevelésben foglalkoztatottak.

Az eddigi rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy az érdekképviseletek működni tudjanak és azért jelentős, mert a velük olykor ellenérdekelt munkáltatókat kötelezi arra, hogy ezt elősegítsék. Úgy látszik, a kormány azonban lényegében saját magát vonná ki ez alól azáltal, hogy a közszféra érdekképviseleteit állapítaná meg kivételként. A lista utolsó passzusa pedig a státusztörvény alatt foglalkoztatott pedagógusokat jelenti. Vagyis az ő munkahelyük – ez a tankerületi központokat jelenti – sem utalna kérésre rendszeresen tagdíjat. Bár a kabinetiroda az adminisztratív terhek csökkentésére hivatkozik, a szakszervezetek kivéreztetésről beszélnek.

A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete közös közleményben tiltakozik a terv ellen. Szerintük a tervezet, melyet

„a Rogán Antal vezette kabinet a gazdálkodó szervezetek adminisztratív tehercsökkentésével és a közszférában dolgozók ügyintézési terheinek csökkentésével indokol, valójában nem irányul másra, mint a közszférában működő szakszervezetek megfojtására, anyagi ellehetetlenítésére”.

Ezért annak visszavonását követelik, tagjaikat pedig arra hívják fel, hogy a társadalmi egyeztetés keretében megadott e-mailes elérhetőségen fejezzenek ki tiltakozást. A tiltakozás mellett a PDSZ weboldala azt javasolja, hogy ha a törvényt elfogadják, a tagok a jövőben állítsanak be rendszeres banki átutalásra való megbízást, hogy minden hónapban vonja le és utalják el a tagdíjukat a pénzintézetük – ha a tankerület már nem teszi majd meg.

(Kiemelt kép: Veres Viktor)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.