A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a szerdai tárgyalások után kiszámolta, pontosan mennyivel emelkedik fokozatonként a tanárok bére.
A pedagógus szakszervezetek képviselői, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke még szerdán tárgyalt Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral. A megbeszélésen a Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, illetve a Klebersberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella is részt vett.
Ennek keretében Maruzsa ismertette a pedagógusfizetéssel kapcsolatos hamarosan megjelenő rendelet szövegét.
A PDSZ közlése szerint a megjelenő rendelet főbb elemei megegyeznek a nemrégiben megjelent tanárbéremelésről szóló koncepcióval, amely minden pedagógus-munkakörben dolgozóra érvényes lesz, beleértve a pedagógus-végzettségű nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat is.
A végrehajtási rendelet módosításában maradnak a koncepcióban szereplő, fokozatonkénti minimum bruttó fizetések, vagyis:Hajnal Gabriella, a Klebersberg Központ vezetője a béremelések kapcsán úgy fogalmazott, hogy azt akarják, hogy mindenki kapja meg legalább az új alsó határra vonatkozó minimumot. Ennek tükrében ennyivel emelkednek majd kategóriánként a pedagógusfizetések:
Erre jönnek rá az egyéb illetmények. Például az egyetemi szintű – mesterfokozatú – diplomára plusz 2% jár. A PDSZ kifogásolta, hogy ezt csak akkor akarják figyelembe venni, ha a pedagógus az adott diplomát használja. A PDSZ véleménye szerint e tekintetben "minden meglévő, pedagógus-szakképzettséget igazoló oklevelet figyelembe kellene venni."
Plusz 4 % jár abban az esetben, ha a pedagógus az alábbi tantárgyakat tanítja:
A PDSZ nem értett egyet az egyes szakok kiemelésével sem, inkább azt javasolta, hogy jutalmazzák azokat, akiknek több szakja van. A szakszervezet számára ráadásul az sem volt világos, hogy miért pont ezeket a szakokat emelték ki, mikor masszív idegennyelvtanár-hiány is van, de tanítókból és óvodapedagógusokból is kevés van, hogy más szakokat és munkaköröket ne említsenek (pl. gyógypedagógusok).
Erre nem válaszoltak Maruzsáék, de annyit hozzátettek, hogy az idegen nyelvtanárok esetében még átgondolják, hogy a későbbiekben bekerüljenek a „honorált” szakok közé.
A megbeszélésen kiderült, hogy a 20%-os esélyteremtési illetményrésznek a fenti százalékokkal emelt illetmény lenne az alapja.
Ezek alapján a pedagógusok 2024-es bértáblája feltehetően a következőképpen alakul: ( A nagyobb képért kattintsatok a teljes képernyő ikonra.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
