Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt jelent meg a 2023/24-es tanév rendje, mire a legtöbb pedagógus már belekezdettt az adminisztratív teendőinek elvégzésébe. A tanév pontosan négy nap múlva, pénteken kezdődik, a hiányzó tanárok és a valószínűsíthető felmondási hullám miatt viszont már most is aggódnak az iskolaigazgatók.
„Van olyan intézmény, ahol az alsós tanítónak már most jelezték, hogy felső osztályban fog tanítani, bár azt nem mondták meg, hogy hányadik osztályban” - nyilatkozta a PDSZ országos választmányi tagja, Komjáthy Anna a 444.hu-nak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője szerint az, hogy a 2023/24-es tanév rendje szokatlanul későn, augusztus 22-én jelent meg azt mutatja, hogy a kormány kapkod, és olyan döntéseket hoz, "amelynek egyelőre nem látszik a következménye." Ide sorolja többek között azt is, hogy a tanév rendje szerint idén hosszabb évközi szünetekkel és később kezdődő nyári szünettel számolhatnak a pedagógusok és a gyerekek, ami azért is problémás, mert az egyre korábban érkező hőhullámok és az iskolák korszerűtlensége miatt június végén már nem megvalósítható az érdemi tanítás.
A tanév rendjét itt nézhetitek meg:
Bár a kormány tagadja, problémát okozhatnak a tanévkezdésben a betöltetlen tanári pozíciók is, hiszen még mindig több ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, amit már a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is elismerte, aki azt is hozzátette, hogy a státusztörvény miatti felmondási hullámra szeptember vége felé lehet számítani, hiszen szeptember 15. és szeptember 29. között kell majd nyilatkozniuk arról, hogy folytatják-e a munkát az új jogállási törvény hatálya alatt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
