A PDSZ szerint a kormány kapkodásáról árulkodik a tanév rendjének későn megjelent tervezete, miközben az igazi felmondási hullám még el sem kezdődött

Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt jelent meg a 2023/24-es tanév rendje, mire a legtöbb pedagógus már belekezdettt az adminisztratív teendőinek elvégzésébe. A tanév pontosan négy nap múlva, pénteken kezdődik, a hiányzó tanárok és a valószínűsíthető felmondási hullám miatt viszont már most is aggódnak az iskolaigazgatók.

  • Székács Linda

„Van olyan intézmény, ahol az alsós tanítónak már most jelezték, hogy felső osztályban fog tanítani, bár azt nem mondták meg, hogy hányadik osztályban” - nyilatkozta a PDSZ országos választmányi tagja, Komjáthy Anna a 444.hu-nak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője szerint az, hogy a 2023/24-es tanév rendje szokatlanul későn, augusztus 22-én jelent meg azt mutatja, hogy a kormány kapkod, és olyan döntéseket hoz, "amelynek egyelőre nem látszik a következménye." Ide sorolja többek között azt is, hogy a tanév rendje szerint idén hosszabb évközi szünetekkel és később kezdődő nyári szünettel számolhatnak a pedagógusok és a gyerekek, ami azért is problémás, mert az egyre korábban érkező hőhullámok és az iskolák korszerűtlensége miatt június végén már nem megvalósítható az érdemi tanítás.

A tanév rendjét itt nézhetitek meg:

Komjáthy Anna szerint ugyanakkor, mire a tanév rendje megjelent, addigra a pedagógusok többsége már felvette a munkát az iskolában, hiszen a feladatkörük nem csak tanításból áll, hanem számos adminisztratív, az oktató-nevelő munkát előkészítő feladatból is, mint például a tantermek előkészítése, kommunikáció a szülőkkel és alakuló értekezletek, amihez egyébként fontos lett volna tudni a tanév rendjét és a fontos időpontokat.

Bár a kormány tagadja, problémát okozhatnak a tanévkezdésben a betöltetlen tanári pozíciók is, hiszen még mindig több ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, amit már a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is elismerte, aki azt is hozzátette, hogy a státusztörvény miatti felmondási hullámra szeptember vége felé lehet számítani, hiszen szeptember 15. és szeptember 29. között kell majd nyilatkozniuk arról, hogy folytatják-e a munkát az új jogállási törvény hatálya alatt.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.