A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is elismerte, hogy tanárhiány van

Bár a Belügyminisztérium szerint nincs tanárhiány, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint is nehezen lehet betölteni a megüresedett állásokat, hamarosan pedig még többen távozhatnak.

  • Székács Linda

"Ezres nagyságrendben lesznek olyanok, akik elhagyják a pályát a státusztörvény miatt" - mondta el a Népszavának Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Bár még a legutóbbi nyilatkozatában is azt mondta a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán, hogy még az európai átlagnál is jobb Magyarországon az egy tanárra jutó diákok száma, Horváth Péter a lapnak azt mondta; több olyan iskoláról is tud, ahol nehézséget okoz a nyugdíjba vonuló pedagógusok után betölteni a megüresedett állásokat.

Az NKP elnöke szerint komoly gondot okoz az is, hogy a Belügyminisztérium még nem hirdette ki a státusztörvény végrehajtási rendeletét sem, aminek tervezetében szerepel a béralkuk lehetősége, ami akár feszültségeket okozhat a tantestületekben, de az is célszerű lett volna, ha a hivatalos tanév rendje már májusban megjelenik, nem pedig még augusztus második felében is csak várunk rá, mivel a törvény megjelenése fontos ahhoz, hogy az intézményvezetők és tantestületek, nem utolsó sorban pedig a szülők és a diákok is tudjanak tervezni.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.