Óriási a bérfeszültség: levelet küldtek az óvodai dolgozók Maruzsa Zoltánnak

Az óvodai NOKS-os és technikai dolgozók kimaradtak a béremelésből, pedig az óvodapedagógus-hiány miatt ők is aktív részesei a napi tevékenységnek. Arról nem is beszélve, hogy egy óvodai kezdő NOKS-dolgozó annyit keres, mint egy nyugdíj előtt álló.

Lőrincz Tiborné, a dajkák és óvodapedagógusokat segítők csoportjának vezetője közel 12 ezer óvodában dolgozó nevében írt levelet Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak, hogy terjesszék ki rájuk is a béremelést, mert a gyerekek szellemi, értelmi, érzelmi biztonsága érdekében szükség van az óvodai NOKS-os és technikai dolgozók anyagi megbecsülésére is.

A nyílt levélből kiderül, hogy óriási a bérfeszültség, mert a NOKS-os és konyhai dolgozók, a pedagógiai asszisztensek, valamint a takarítók kimaradtak a kedvezményekből annak ellenére, hogy az óvodapedagógus-hiány miatt ők is aktív részesei a napi tevékenységnek, és számos községben, városban több munkafolyamatot látnak el.

"Vannak települések, ahol a dajka-, takarító-, konyhai munka egy emberre hárul úgy, hogy semmiféle plusz juttatást nem kapnak. Legalább helyettesítésért ők is kaphatnának ellentételezést, ahogyan az óvodapedagógusok, ha több feladatot látnak el, vagy délután egyedül felügyelnek a csoportra. A konyhán dolgozók nem kapják az emelt szabadságot, pedig nem csak konyhai feladatot látnak el. A NOKS-dolgozók bére nem emelkedett az inflációhoz mérten."

- olvasható a levélben, majd hozzáteszik, szintén bérfeszültséget szül, hogy egy kezdő NOKS-dolgozó annyit keres, mint egy nyugdíj előtt álló.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösségi oldalán a nyílt levéllel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy továbbra is követelik, hogy minden dolgozó kapjon béremelést, abból senki ne maradjon ki, ezen felül pedig a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket is felül kell vizsgálni.

A pedagógusok béremelésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:

 

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.