Egyetemisták az oltás miatt kiesett tanárok helyett: a szakszervezetek szerint nem jogszerű
Nem minden iskolában lehet törvényesen pótolni a kötelező oltás miatt kiesett tanárokat - állítják a szakszervezetek.
Nem minden iskolában lehet törvényesen pótolni a kötelező oltás miatt kiesett tanárokat - állítják a szakszervezetek.
„Bekövetkezett, amitől régóta tartunk: nincs pedagógus, a tankerület pedig végzős diákokkal próbálná befoltozni a lyukakat” – így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra, hogy kiderült: az ország több pontján egyetemistákat toboroznak az állami iskolákba.
Lesz elég tanár az iskolákban, valóban nem lesz gond az oktatásban a kötelező oltást visszautasító pedagógusok kényszerszabadságolása miatt? A minisztérium válaszolt.
December 15-én járt le a tanárok kötelező oltásának határideje, a plusz 15 napos "türelmi idővel" legkésőbb december végéig adathatták be az oltást az érintett pedagógusok. Sokan azonban nem tették.
„Az, ami nagyon sok iskolában folyik – és ami lényegében a kormánynak is elvárása –, az gyerekmegőrzés. Ott, ahol egy iskolában már nincs egyetlen kémia-, angol-, vagy informatikatanár sem, ott rendes oktatás sincs. Ott már összedőlt az oktatás” – mondta a Tanítanék Mozgalom társalapítója.
Eddig is nagyon sok pedagógus hiányzott a rendszerből – hangsúlyozzák -, ha további tanárok esnek ki az oltás miatt, akkor komoly problémák lesznek.
Hiába csengetett a Pécsi Tankerületi Központ ajtaján Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja. A szakszervezet Pécsett szervezte országos akciósorozatának következő sajtótájékoztatóját, ahol többek között arról beszéltek, nem tudják, hogyan oldják majd meg a tankerületek a január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldött tanárok helyettesítését.
Hétfő délután folytatja országjárását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), Pécsett beszélnek majd arról, mekkora veszélyt jelent az egyre égetőbb pedagógushiány.
Megmutattuk a bölcsész- és az orvosi karok 2022-es HVG-rangsorát, több érdekes kutatásról is beszámoltunk, és tudósítottunk arról a sajtótájékoztatóról, amelyen Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bejelentette: akciósorozatot szerveznek, így hívják fel a figyelmet az egyre komolyabb tanárhiányra. Ezek voltak nálunk a hét hírei.
Újabb városban folytatódik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) akciósorozata, szombat délután Mohácson hívják fel a figyelmet arra, hogy „már nemcsak az a kérdés, hogy ki tanítja az iskolában az egyik vagy másik tartárgyat, hanem hogy egyáltalán ki vigyáz a gyerekekre az óvodákban és iskolákban”.
Nagyon sok óvodából hiányzik egy vagy több óvodapedagógus, helyettük pedagógiai asszisztensek, nyugdíjas óvónők vagy éppen dajkák segítenek a gyerekek ellátásban. Leggyakrabban persze a többi óvodapedagógus kénytelen túlórázni, a plusz munkáért gyakran azonban semmit nem kapnak. Sem pénzt, sem szabadnapokat.
Az utóbbi években az egyetemek és a főiskolák is saját bőrükön kezdték érezni a tanári, tanítói, óvodapedagógusi pálya csökkenő népszerűségét, ezért ma már több felsőoktatási intézmény havi 50-150 ezer forintos ösztöndíjjal és egyéb támogatásokkal csábítja a tanárszakokra a jelentkezőket. A kormány a "csodafegyvernek" tekintett Klebelsberg-ösztöndíjat alakítgatja és bővítgeti, de az egyházak is beszálltak a versenybe.
Nem az idegen nyelvi órákkal van a legnagyobb probléma, a természettudomány és az informatika van a leggyengébb pozícióban – mondta a tanárhiányról a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
A probléma a járvány előtt is létezett, de most már kifejezetten nagy a tanárhiány a walesi iskolákban.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) elfogadhatatlannak tartja az egyetemi tanárképzés tervezett átalakítását, a változtatás szerintük nemcsak szakmaiatlan, hanem elveszi a szabadságot az egyetemektől.
A pedagógushiány ellen a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjasokat vetné be. De hányan felvételiztek idén tanári vagy tanítói szakra?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a tavaly végzett ösztöndíjasok 65–70 százaléka szeptember végéig munkába áll.
Új rekordra emelkedett a betöltetlen állások száma az oktatásban a KSH friss adatai alapján. Egyre több idős tanár megy nyugdíjba, a pályakezdők közül pedig kevesen helyezkednek el iskolákban.
Több mint 700 betöltetlen állás van szeptember közepén az óvodákban és az iskolákban, erről árulkodik a közszféra állásportálja. Máris kiderül, nevezhető-e a tanárhiány nyári fluktuációnak.
Két héttel a tanévkezdés után még mindig több mint 400 szabad iskola állás van az országban. A legnagyobb probléma az alacsony bérezés, de a kormány asztalán nincsenek bérrendezési tervek.