A sztrájktárgyalások leghamarabb június elején folytatódhatnak, ugyanis csak május végén alakulhat meg az új kormány. A tanári szakszervezetek azonban még mindig számolnak a határozatlan idejű sztrájkkal.
Ha nem érünk el az új kormánnyal gyors, azonnali eredményt, akkor folytatjuk a sztrájkot. Megegyezés nélkül nem szeretnénk nyári szünetre elmenni, a legjobb az lenne, ha a tanév végén megállapodhatnánk arról, hogy ősztől milyen feltételek mellett folytatódjon az oktatás
– mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője az Indexnek. A szakszervezetek hangsúlyozzák: a sztrájkköveteléseik nem változtak, továbbra is 45 százalékos béremelést, a pluszórák kifizetését és a munkaterhek csökkentését követelik.
Nagyon nagy baj van az oktatásban
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lapnak elmondta: számításaik szerint öt éven belül 22 ezer pedagógus fog nyugdíjba menni, és a mostani feltételek mellett nem lesz, aki pótolja őket.
"Az új kormány megalakulásáig a legfontosabb feladatunk, hogy felmérjük a sztrájk alatt tapasztalt jogsértéseket. Számos kolléga fordult hozzánk azzal a panasszal, hogy a munkabeszüntetés idejére több bért vontak le tőle, mint amennyit a szabályoknak megfelelően kellett volna" – tette hozzá a PSZ elnöke.
A szakszervezetek alapvetően pozitívan értékelik a nemrég bejelentett háromszor 10 százalékos emelést, ugyanis úgy vélik, ez azt jelzi, hogy végre észrevették a kormányban is, változásra van szükség. „Bízunk benne, hogy ennél többet is kiharcolhatunk, mi mindent meg fogunk tenni ennek érdekében” – mondta az oldalnak a PSZ elnöke.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
