Idén átalakul a tanárképzés: sokaknak vissza kell majd térniük diplomázás után az egyetemre

Ötéves tanárképzések indulnak idén ősszel, de a lerövidített képzési idő mellett más is változik.

  • Eduline

2022 őszétől egységes, ötéves képzésben tanulnak majd a tanárszakosok. A képzési idő csökkenése miatt az összes kreditszám is változik (10 félév alatt maximum 300 lehet). Megszűnik a harmadik év utáni választási lehetőség, az egységes képzésben szerzett diplomával általános és középiskolában lehet majd tanítani - erről Gerner Zsuzsa, a PTE Tanárképző Központ főigazgatója beszélt a Pécsi Tudományegyetem Online Magazinjának.

Az intézmény főigazgatója elmondta, a pedagógiai-pszichológiai elméleti és gyakorlati felkészítés modulja nem változik, a szakmódszertan kreditszáma viszont nő, és egy új, kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval és mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretkör is megjelenik.

Változnak a gyakorlatok is, az új képzésben részt vevők a képzés teljes időtartama alatt teljesítenek majd gyakorlatot, amely pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlattal egészül majd ki. A tanítási gyakorlat - melyet a hallgatók gyakorlóiskolákban teljesítenek - megmarad, de több egymásra épülő elem alkotja majd, mint a hospitálás, a mikrotanítás (a tanóra részfeladatait végzi el a hallgató, vezetőtanár irányításával és részvételével), és az önálló óratartás.

Gerner Zsuzsa a szaktanári képzési rendszerről is beszámolt, ez azokat érintheti, akik középiskolában fakultációt szeretnének tanítani, vagy emelt szintű érettségire felkészíteni. Nekik a Pedagógus I. minősítés megszerzése után vissza kell jönniük az egyetemre és elvégezni a szaktanári képzést.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.