Folytatódik-e a sztrájk? Ha megalakul az új kormány, újra tárgyalnak a bérekről (is)

Tanévkezdésre minden oktatási dolgozónak tudnia kell, hogy mi vár rá a következő években - a szakszervezetek ez alapján fognak dönteni a sztrájk folytatásáról.

  • Eduline

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az ATV Startban elmondta, fel kellett függeszteni a pedagógus ztrájkot, hiszen nincs kivel tárgyalniuk. Viszont hozzátette,

amint megalakul az új kormány, folytatják a tárgyalásokat.

A szakszervezetek továbbra is tárgyalni szeretnének, de semmire nem jutnak, akkor ismét megnyitják a sztrájk lehetőségét. A PSZ elnöke szerint a 10 százalékos béremelés, amit a kormány hangoztat, nem béremelés volt, hanem pótlék, mivel különben nem érné el a pedagógusok fizetése a garantált bérminimumot, ez pedig tarthatatlan.

A szakszervezet elnöke ismét reagált az Állami Számvevőszék kutatására, mely szerint a pedagógusok 86 százalékának vannak megtakarításai, és 75 százalékuk minden hónapban félre tud tenni pénzt. A PSZ elnöke kiemelte: a felmérésben az átlag életkor 50 év feletti volt, és 700 embert kérdeztek meg - ez vajon mennyire ad hiteles képet a tanártársadalomról?

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.