Megkérdezték a minisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. A szaktárca válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos.
Egy éve volt az első sztrájk - a Pedagógus Egység jövő héten tart majd akciót a Hősök terén.
Újabb európai országban - Portugáliában - kezdtek sztrájkba a pedagógusok. A cél itt is a munkakörülmények javítása és a béremelés.
Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban és Olaszországban is egyre kevesebben választják a tanári pályát. Magyarországról nem is beszélve.
2023-ban átalakulnak a felvételi szabályok, több szakon nem kell majd emelt szintű érettségit tenniük a jelentkezőknek. A legtöbb pedagógusképzés is ezek közé tartozik, vagyis jövőre komoly könnyítést kapnak a tanárnak, tanítónak, óvodapedagógusnak készülők.
A tanév eleje óta komoly kérdés az országos tanárhiány. A szeptember óta tartó tüntetéssorozatoknak és tiltakozásoknak az egyik központi kérdése: ki fog tanítani. Megnéztük, hány szabad állás van most a közoktatásban.
Hány diák jut egy tanárra Magyarországon, Finnországban vagy éppen Németországban. A nap grafikonja.
Így lett bő 30 év alatt majdnem 100 ezer általános iskolai tanárból mindössze 74 ezer - friss statisztika a tanárok számáról.
Hiába magasabbak a bérek a fővárosban, mint Békés megyében, aki az oktatásban dolgozik, ugyanannyit keres - ez pedig komoly pedagógushiányt hoz magával Budapesten.
Hosszú levelet kapott hétvégén a köznevelésért felelős államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől (PDSZ). Nemcsak a tankerületek fenyegető leveleiről, hanem a fizetésemelés és a 18 fokos iskolákról is kérdezték.
A szülő szervezet szerint nincsen gyors és könnyű megoldás, de összeszedték, mit lehet tenni, és hogyan állhatnak ki a szülők a gyerekek érdekében. Szerintük enélkül a helyzet tovább romlik.
Délután négykor kezdődött a Diákok a tanárokért csoport tüntetése a Bazilika előtt. Középiskolások, tanárok és szülők követelték a kormánytól, hogy emelje a pedagógusok bérét, adjon megoldást a tanárhiányra, teremtsen élhetőbb körülményeket az oktatásban, legyen "tanítható és tanulható" mennyiségű és minőségű a tananyag.
Szeptember 1-jén elindult a 2022/23-as tanév, de napokkal az évnyitó előtt még sok olyan iskola volt, ahol nem minden tantárgyhoz volt elegendő (szak)tanár. Megnéztük a számokat.
Komoly tanárhiány, elszálló rezsiárak és a felvételi rendszer átalakítása is megnehezíti az idei tanévkezdést. Sok iskolában sztrájkra vagy polgári engedetlenségi akcióra készülnek a pedagógusok, a béremelésről ugyanis még mindig nem tudtak megállapodni a szakszervezetek a kormánnyal.
Vannak olyan iskolák, ahol még mindig nem állt össze a 2022/23-as tanév órarendje, vagy éppen a tantárgyfelosztása, pedig csütörtökön kezdődik az újabb tanév.
Erről és a pedagógusutánpótlás kérdéséről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt egy interjúban.
A tanári érdekképviseletek szerint a 2028-ra megemelkedő tanári bérekre várni már túl késő, az iskolák már az idei tanévre is „vészforgatókönyvekkel” készülnek.
Egy kezdő óvodapedagógus bére nem több, mint 210 ezer forint, így aztán nem csoda, hogy már most súlyos a hiány a szakemberekből – írja a Tanítanék Mozgalom.
A megbecsültség hiánya és az alacsony fizetés tanárhiányhoz vezet, de most kivételesen nem Magyarországról, hanem Ausztráliáról beszélünk. Ott hogyan kezelik a problémát?
A szakképzésben is komoly oktatóhiány van, főleg a műszaki és a természettudományos tárgyakat tanítókat nehéz megtalálni, és az iskolai rendszerben tartani.
