Nagyon megviselték a történtek, de már nem bírta tovább, erről beszélt.
Mint korábban írtunk róla, mindkét induló osztály kijelölt tanítónője felmondott egy hosszúhetényi általános iskolában. A Baranya vármegyei község iskolájának egyik távozó tanítója most nyilatkozott a Népszavának.
„Nagyon megvisel, ami történt. Szüleim, nagyszüleim, dédszüleim, nagybátyáim pedagógusok voltak, testvéreim is azok, soha senki sem mondott fel az állásában. De én már nem bírtam tovább”
– fogalmazott Bognár Piroska. A 47 esztendős tanítónő júniusban köszön el negyedikes osztályától, újat pedig már nem fog vállalni a korábbi tervekkel ellentétben, hiszen otthagyja eddigi munkahelyét. Férje egyébként szintén pedagógus, de ő már korábban átképezte magát és a település iskolájában dolgozik, de már rendszergazdaként. Bognár, amikor a jövőbeli terveiről kérdezték, kikötötte: állami fenntartású közoktatási intézménybe semmiképp se megy.
„Vállalkozóként olyan gyerekekkel foglalkozok majd, akiknek nehézséget okoz az iskolai beilleszkedés, emellett, mivel angoltanár vagyok, nyelvet tanítok” – mondta el a lapnak. Hogy a megélhetése hogyan fog alakulni, azzal elmondása alapján most nem foglalkozik, fáj ugyanis neki a távozás, szeretne tőlük szépen elbúcsúzni. Azt is felidézte, az elmúlt években annyi nyomasztó hírt kaptak a kormány pedagógusokkal kapcsolatos terveiről, hogy egy ideje azt érezte, nem szabad folytatnia.
„Az iskolánk minden tanára szenved attól, hogy mennyire reménytelen a pedagógustársadalom helyzete és jövője, hisz soha egyetlen javaslatunkra se kaptunk biztató választ, és úgy látjuk, esélytelen a küzdelmünk. Ráadásul vár ránk egy újabb megaláztatás, a státusztörvény, amivel a kormány még egy utolsót belerúg a földön fekvő pedagógusokba. Eldöntöttem, hogy ha azt elfogadja a parlament, felmondok. De végül nem bírtam kivárni, hisz teljesen mindegy, elfogadják-e a státusztörvényt”
– fogalmazott a lapnak. Szerinte azonban akkor sem lesz jobb a helyzet, ha a tervezett és nagy vitát kiváltó új jogállást nem fogadják el, mert a kormány „nem akar színvonalas közoktatást”, ő viszont ehhez „nem akar asszisztálni”, hanem hasznosan, elégedetten töltené a pedagógus pályán hátralévő éveit. A másik távozó tanítónő nem akart nyilatkozni, de a Népszava információi szerint az ő felmondásának oka is azonos.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
