A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói áprilisban készítettek egy felmérést, amiben 725 tanárt kérdeztek meg az oktatási tiltakozásokkal és követelésekkel, valamint a közoktatásban tapasztalt nehézségekkel kapcsolatban. Ebből az derül ki, hogy a pedagógusok 44 százaléka „kijön” a jövedelméből, 45 százalékuk nehezen, vagy nagyon nehezen él meg jövedelméből, és mindössze 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kényelmesen megélnek  - írta meg a 444.

Mindeközben a KSH friss adatai alapján márciusban 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete:

A pedagóguskutatás eredménye alapján a tanárok ezeket tartják a legfőbb problémáknak:

• alacsony bérek
• magas munkaterhek
• tanári autonómia hiánya
• tananyag nem megfelelő összetétele
• adminisztrációs terhek

A kérdésekből az is kiderült, hogy a válaszadók döntő többsége, 86 százaléka támogatja a tiltakozások célját. A pedagógusok 42 százaléka nem vett részt egyáltalán a tiltakozásokban, míg a maradék 58 százalék részt vett valamilyen tiltakozási formában.

A fizetés alacsony, de a tanárhiány magas

Egyik fia egy informatikai szakközépiskolába jár, de szeptemberben volt utoljára informatikatanára, a másik fiának pedig a sporttagozatos általános iskolában másfél hónapja nincs testnevelés órája – erről számolt be Korchma Zsombor, a Minecraft táboroztató Creative Science alapító tagja egy Facebook bejegyzésben követőinek:

Két gyermeke tanul a közoktatásban, mindketten egy budai intézményben, amelyről azt írja Korchma, hogy "nem számítanak elitnek, de kifejezetten jónak vannak elkönyvelve".

Az informatikát tanuló gyermekének eddig 5 "Projekt hete" volt, ami azt jelenti, hogy nincs oktatás egy hétig, mert olyan kevés a tanár, hogy a suli egyik felének tanítanak, a másiknak nem. A másik fiának pedig átlagban heti kétszer 11:50-re kell iskolába mennie, amikor három "ügyeleti órája van", tehát nincs rendes tanítás.