Korábban ez a kérdés nem merült volna fel az elsődleges szempontok között, amit figyelembe kell venniük a szülőknek az iskolaválasztáskor. A jelenlegi pedagógushiány mellett azonban nem elhanyagolható, hogy lesz-e, aki tanítsa a gyerekeket a kiválasztott iskolában.
A pedagógushiány egyre nagyobb problémát okoz az elmúlt években az oktatásban, és már több mint 4700 tanár jelezte a felmondását, ha elfogadják az őket korlátozó státusztörvényt.
Aggóddó szülők, bizonytalan iskolák
Sok helyen azt sem tudni, hogy kik lesznek az elsős tanítók. Lehet, hogy vannak tervek, de nem merik elmondani, mert ki tudja, hogy szeptemberben még tényleg ott lesz-e az a tanár. Ahol megmondják ott se lehet készpénzek venni, pedig ez sokaknak az egyik legfontosabb szempont. – mondta egy édesanya a Népszavának. Ő még a beiratkozáskor sem kapott arról információt, hogy kivel indul az első osztály szeptemberben.
Berényi Eszter, szociológus elmondta a lapnak, hogy egyelőre még csak a nagyobb városokban érzékelhető, hogy a tanárhiány és az oktatás strukturális problémái bekerültek a szülői választási szempontok közé. A területi különbségek mellett pedig – az anyagi helyzetet, az érdekérvényesítő-képességet és a tájékozottságot is figyelembe véve – az is megfigyelhető szerinte, hogy az iskolaválasztás legtöbb dilemmája elsősorban a társadalmi közép- és a felső osztályt érinti.
Gyakori az átjelentkezés
Vagyis az, hogy papíron megpróbálnak egy olyan lakcímet szerezni a szülők, ami a kiszemelt iskola körzetéhez tartozik. De így a szülőknek vállalniuk kell, hogy minden nap ingáznak a gyerekkel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
