Itt vannak a számok: ennyien kértek iskolahalasztást 2023-ban

2020 óta szakértői vélemény szükséges az iskolakezdés halasztásához.. Mutatjuk, idén hányan kérték, és hány esetben fogadták el, hogy plusz egy évre óvodában maradhassanak a gyerekek.

  • Székács Linda

A kötelező iskolakezdés és az iskolaérettségi vizsgálatok törvényi szabályozásán még 2019-ben változtatott a kormány. Az új előírások szerint 2020 januárjától a szülők és az óvodapedagógusok már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves óvodás érett-e az iskola megkezdésére, vagy inkább maradjon még egy évet az óvodában. Ettől kezdve erről csak az Oktatási Hivatal dönthet, a szülő csak kezdeményezheti a halasztást, amit neki is és szakértőknek is meg kell indokolnia hivatalos dokumentumokkal.

A kérelmeket idén január 18-ig kellett leadni. A Népszava kérésére az Oktatási Hivatal most közölte; a 2023/2024-es tanévre vonatkozóan összesen 22 743 kérelem érkezett hozzájuk a  hatéves kortól kötelező iskolakezdés elhalasztásának ügyében. Ezeknek többségét, 22 318-at elfogadtak, így ezek a gyerekek még egy évig az óvodában maradhatnak, 425 gyereknek viszont a szakértői vélemények ellenére is meg kell kezdenie az iskolát idén ősszel.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.