Tanárhiány: vészforgatókönyvvel készülnek az iskolák a szeptemberre

Budapesten és vidéken is kétségbeejtő a helyzet; több ezer tanár hiányzik a rendszerből, akiket különböző eszközökkel próbálnak pótolni az egyelőre még pályán lévő kollégáik.

  • Székács Linda

Nincs más választásunk, muszáj valahogy rákészülnünk a helyzetre - nyilatkozta a Népszavának egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógus, ahol hiány van földrajz, biológia és fizika szakos tanárokból. A nyilatkozó tanár állítása szerint eddig három kollégájuk jelentette be a távozását, ketten a pedagóguspályát is elhagyják, egy pedig egy vidéki iskolában folytatja a munkáját, ahol az önkormányzat az összes tanárnak kifizeti az ebédjét.

A budapesti iskolában emiatt vészforgatókönyvvel készülnek a szeptemberre. A matematika tanár vállalta, hogy szükség esetén fizikát is tanít, a napközis nevelők tanítói feladatokat fognak ellátni, a könyvtárostanár a munkaideje felében felzárkóztató foglalkozásokat tart majd. Nem lesz napközi és a differenciált órákat is megszüntetik, szakkörök pedig már az elmúlt két évben sem voltak.

A pedagógus szerint más iskolákban sem jobb a helyzet, a szomszédos intézményben nyolc osztályra mindössze négy tanító van. A felső tagozaton dolgozó magyartanárok az alsós osztályokban is tanítanak, az igazgató pedig még most sem tudja, szeptembertől ki lesz az elsősök osztályfőnöke, hiszen belőlük is hiány van. Ennek oka pedig egyelőre nem a státusztörvény, hanem az évek óta alacsony tanári bérek. A státusztörvény csak tovább ronthat az egyébként is kétségbeejtő helyzeten, hiszen az elmúlt napokban tanárok ezrei jelezték; amennyiben elfogadják azt, felhagynak az állásukkal.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.