„Nem egy iskolában, ahol központi felvételit szerveznek, úgy vannak vele, hogy már nem kérdeznek fizikát, angolt, mert a gyerekek nagy része úgy jön, hogy negyedik osztály óta nincs angoltanáruk, fizikatanáruk pedig nem is volt” – mondta Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője a Népszavának.
„Amit látunk, hogy úgy kezelik ezt a területet, mint egy kényszermunkatábort: a napi penzum, hogy 20 tonna követ kell kibányászni. Ha azt eddig 140 ezren bányászták, akkor tőlük várták el, ha a nyugdíjazások, pályaelhagyás után mondjuk 115 ezer rabszolga marad, akkor nekik kell teljesíteni”
– mondta a státusztörvényről Ercse Kriszta oktatáskutató a Népszavának adott interjújában. Példaként azt említette, hogy a 48 órás heti munkaidő kikerülése „nem azt jelenti, hogy akkor ennyi nem lehet, hanem azt, hogy a határ a csillagos ég”. Emellett szerinte ezt erősíti, hogy a szabad felhasználású munkakeretről is elrendelhető, hogy az iskolában töltsék és járáson belül át lehet majd helyezni pedagógusokat.
A Civil Közoktatási Platform szóvivője úgy látja, a probléma gyökeréhez, ami a béren kívül a munkakörülményeket és a korlátok közé szorítottságot jelenti, a kormány nem nyúl, inkább „azzal a pedagógusállománnyal főz, ami van” és többletmunkát ír elő. „A pedagógusok többsége 50 év feletti, a következő években a nyugdíjazások meg fognak ugrani, erre lehet készülni. A kormány mindent mér, biztosan tisztában vannak azzal is, valójában mekkora a pályaelhagyók aránya” – fogalmazott arról, hogy a kormány a pedagógushiány növekedésére számít.
Ercse szerint iskolabezárásokra is számítani kell majd, mivel az iskolák felébe 150-nél kevesebb diák jár, pazarló kapacitások működnek, iskolaösszevonások esetén pedig kevesebb pedagógusra lenne szükség, ugyanakkor ez sem megy magától. „Tájékoztatni kell a közösségeket, diskurzust kell kialakítani velük, hogy megértsék a helyzetet, közösen kell helyi megoldásokat keresni, meg kell oldani az utaztatást, és még lehetne sorolni. A félelmem az, hogy ezt meg akarják majd spórolni” – tette hozzá.
Szerinte a pedagógushiánynak érezhető a hatása, sok felvételin nem kérdeznek például fizikát vagy angolt, mert sokaknak régóta nincsen szaktanára hozzá, a korrepetáló tanárok pedig túlterheltek, pedig az óradíjaik az egekben vannak. Illetve a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ tanulmánya alapján a magyarországi 16-65 év közötti népesség átlag alatti olvasási, szövegértési képességekkel bír, és erre idehaza van a legnagyobb hatása a szülők iskolai végzettségének, éppen azért, mert mindenkitől ugyanazt követelik meg.
„A feladatlapon meg olyan feladvány van, hogy számold ki, metróval vagy villamossal érsz gyorsabban ide vagy oda, az a gyermek pedig, aki egy tanyabokorban él és életében nem látott metrót, csak néz, hogy micsoda, miről beszélünk, mert nincs kapcsolódási pontja”
– érzékelteti Ercse Kriszta. Szerinte a pedagógusok megújulási képességéről azért nehéz beszélni, először olyan feltételeket kell teremteni, hogy rendes életminőségen meg tudjanak élni.
(Kiemelt kép illusztráció: Reviczky Zsolt)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
