„Nem egy iskolában, ahol központi felvételit szerveznek, úgy vannak vele, hogy már nem kérdeznek fizikát, angolt, mert a gyerekek nagy része úgy jön, hogy negyedik osztály óta nincs angoltanáruk, fizikatanáruk pedig nem is volt” – mondta Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője a Népszavának.
„Amit látunk, hogy úgy kezelik ezt a területet, mint egy kényszermunkatábort: a napi penzum, hogy 20 tonna követ kell kibányászni. Ha azt eddig 140 ezren bányászták, akkor tőlük várták el, ha a nyugdíjazások, pályaelhagyás után mondjuk 115 ezer rabszolga marad, akkor nekik kell teljesíteni”
– mondta a státusztörvényről Ercse Kriszta oktatáskutató a Népszavának adott interjújában. Példaként azt említette, hogy a 48 órás heti munkaidő kikerülése „nem azt jelenti, hogy akkor ennyi nem lehet, hanem azt, hogy a határ a csillagos ég”. Emellett szerinte ezt erősíti, hogy a szabad felhasználású munkakeretről is elrendelhető, hogy az iskolában töltsék és járáson belül át lehet majd helyezni pedagógusokat.
A Civil Közoktatási Platform szóvivője úgy látja, a probléma gyökeréhez, ami a béren kívül a munkakörülményeket és a korlátok közé szorítottságot jelenti, a kormány nem nyúl, inkább „azzal a pedagógusállománnyal főz, ami van” és többletmunkát ír elő. „A pedagógusok többsége 50 év feletti, a következő években a nyugdíjazások meg fognak ugrani, erre lehet készülni. A kormány mindent mér, biztosan tisztában vannak azzal is, valójában mekkora a pályaelhagyók aránya” – fogalmazott arról, hogy a kormány a pedagógushiány növekedésére számít.
Ercse szerint iskolabezárásokra is számítani kell majd, mivel az iskolák felébe 150-nél kevesebb diák jár, pazarló kapacitások működnek, iskolaösszevonások esetén pedig kevesebb pedagógusra lenne szükség, ugyanakkor ez sem megy magától. „Tájékoztatni kell a közösségeket, diskurzust kell kialakítani velük, hogy megértsék a helyzetet, közösen kell helyi megoldásokat keresni, meg kell oldani az utaztatást, és még lehetne sorolni. A félelmem az, hogy ezt meg akarják majd spórolni” – tette hozzá.
Szerinte a pedagógushiánynak érezhető a hatása, sok felvételin nem kérdeznek például fizikát vagy angolt, mert sokaknak régóta nincsen szaktanára hozzá, a korrepetáló tanárok pedig túlterheltek, pedig az óradíjaik az egekben vannak. Illetve a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ tanulmánya alapján a magyarországi 16-65 év közötti népesség átlag alatti olvasási, szövegértési képességekkel bír, és erre idehaza van a legnagyobb hatása a szülők iskolai végzettségének, éppen azért, mert mindenkitől ugyanazt követelik meg.
„A feladatlapon meg olyan feladvány van, hogy számold ki, metróval vagy villamossal érsz gyorsabban ide vagy oda, az a gyermek pedig, aki egy tanyabokorban él és életében nem látott metrót, csak néz, hogy micsoda, miről beszélünk, mert nincs kapcsolódási pontja”
– érzékelteti Ercse Kriszta. Szerinte a pedagógusok megújulási képességéről azért nehéz beszélni, először olyan feltételeket kell teremteni, hogy rendes életminőségen meg tudjanak élni.
(Kiemelt kép illusztráció: Reviczky Zsolt)
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
