Hiába indult el a tanév, még mindig sok helyre keresnek tanárt
Szeptember közepén még mindig több mint kétszáz tanár és tanító hiányzik az iskolákból az álláshirdetések alapján.
Szeptember közepén még mindig több mint kétszáz tanár és tanító hiányzik az iskolákból az álláshirdetések alapján.
Egy nemrég megjelent tanulmány többek között hely-és képzési típus szerint vizsgálta, hogy mekkora a pedagógushiány, és ez hogyan változott 2010 és 2020 között.
Mutatjuk, mit tehet a diák és a szülő, ha nem szaktanár tanítja a tantárgyat.
Az egyik oktatási Facebook-csoportban érdekes hirdetésre bukkantunk.
Iskolabezárások, konténertantermek, vödrök – ilyen kényszermegoldásokkal kezdődött meg az a tanév, amely a kormány kommunikációja szerint teljesen zökkenőmentes. A háttérben tanár-, és forráshiány állhat, amelyet tovább tetézhet a státusztörvény.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik szakán jelenleg nincs elég szakdolgozati konzulens.
Van olyan iskola, ahol csaknem a tantestület fele hiányzik.
A reggeli demonstrációval a státusztörvény negatív következményeire szerették volna felhívni a figyelmet.
A kormány ködösítése miatt nehéz megmondani, hány pedagógus hiányzik, de ez a lényegen mit sem változtat. Összeszedtük, tankerületenként és megyénként hány üres pedagógusállást hirdetnek közvetlenül a tanév kezdete előtt. Pest megyében és Budapesten találtuk a legtöbbet, de a nagy szórást mutatja, hogy valahol egy sincsen. Ám az általunk megkérdezett oktatáskutató szerint ez a közvetlenül látható pedagógushiány csak a jéghegy csúcsa.
Mert 2001 óta nem csökkent jelentősen a tanárok száma, a diákoké viszont igen. Azt ugyanakkor elismerte, hogy természettudományos tárgyakat és idegen nyelveket tanító pedagógusokat nehéz találni.
A CKP többek között azt is felháborítónak tartja, hogy az ősztől induló honvédelem tantárgyat legfeljebb érettségivel rendelkező őrmesterek is taníthatják.
Bár a belügyi tárcánál nem tudnak a korábbi évektől eltérő mozgásról, ez a szám jó eséllyel még növekedhet is szeptember után.
Már követni sem lehet, hány ezer tanár hiányzik a rendszerből, és hányan lesznek még, akik szeptember végéig jelzik a felmondásukat.
Ami meg lesz oldva, hogy ki megy be az órára és ő mit fog tanítani, azt nem tudni – vélekedik Lannert Judit.
Azoknak, akik 2017-ben kezdték el az ötéves képzést, kevesebb, mint a negyede állt most munkába a közoktatásban. A jelentkezők közt látszik némi növekedés, de ez csak a pandémiás visszaesések miatt látványos.
Úgy néz ki, az oktatáskutató véleményét, mely szerint a pedagógusok fontos kompetenciákkal rendelkeznek, melyekkel nem nehéz állást találni, egy részben állami tulajdonú biztosító is osztja, még ha így az állam dolgát nehezítheti is meg.
Volt, aki úgy indokolt: elegük lett a megaláztatásból.
Az aHang civil szervezet felületén a státusztörvény miatti felmondási szándékukat jelző pedagógusok közül több százan azt is megválaszolták, mit terveznek, miután otthagyták az iskolájukat. Sokaknak még nincs B-terve, a többiek jellemzően magántanárok lennének vagy más szellemi munkát választanának a pszichológustól az operatőrön át a HR-esig, de kéttucatnyian a kivándorlást is fontolgatják. Az általunk megkérdezett oktatáskutató szerint ugyanakkor, ha egy rendes oktatási reformot követően pár éven belül visszatérnének a pályaelhagyók, a plusz tapasztalatuk még jót is tenne a területnek.
A VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium a kilencedik helyen áll a HVG középiskolai rangsorában.
Öt- és kétéves “óvodai nevelő” képzést szeretne indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban.