Már nem csak a tanárokat, hanem az iskolaigazgatókat is helyettesíteni kell szeptembertől

47 iskola esetében lesz szükség új igazgatói pályázat kiírására.

Iskolák maradnak kinevezett intézményvezető nélkül a tanévkezdéskor, miután a Belügyminisztérium több igazgató pályázatát is visszautasította a nyári szünet elején – írja a Népszava.

Korábban az Eduline is beszámolt róla, hogy a tankerület és a Belügyminisztérium annak ellenére utasította el indoklás nélkül több igazgató újbóli pályázatát, hogy nem volt másik pályázó, és a vezető a tantestület és a szülők bizalmát is megkapta.

Másik jelentkező hiányában pedig most ezek az iskolák vezető nélkül kezdik meg a szeptembert, mivel intézményvezetői pályázatot csak tavasszal és ősszel lehet benyújtani.

A Belügyminisztérium a Népszavával korábban már közölte:

"a mostani tavaszi eljárás során 384 helyre érkezett iskolaigazgatói pályázat, ebből 337 esetben döntöttek a pályázatok elfogadásáról, így 47 esetben új pályázat kiírására lesz szükség."

A visszautasított pályázatok kapcsán a lap megkeresett több érintett iskolát is fenntartó tankerületi központot, hogy megérdeklődje, a tanévkezdés közeledtével sikerült-e új igazgatókat találni.

A Belső-Pesti Tankerültei Központ tájékoztatása szerint a Kölcsey Gimnázium esetében új pályázat kiírása még nem történt meg, az igazgatói feladatokat a következő pályázat kiírásáig átmenetileg az iskola egyik igazgatóhelyettese fogja ellátni.

Hasonló a helyzet a Károlyi Gimnáziumnál és a Kontyfa Utcai Általános Iskolánál is, ahol ugyancsak a helyettest nevezték ki ideiglenes vezetőnek.

A Csokonai Általános iskola is ebben a felállásban fogja megnyitni a tanévet, aminek fenntartója, a Székesfehérvári Tankerületi Központ úgy nyilatkozott: “az intézmény vezetésének minden segítséget megad, hogy az oktató-nevelő munka zavartalanul induljon el szeptemberben”.

A tankerületi rendszer 2013-as indulása óta jelentősen csökkent az iskolaigazgatók jogköre, azonban az intézmény közösségének éltében továbbra is jelentős szerepük van. Fontosságukat Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője is kiemelte, aki a lapnak úgy nyilatkozott:

az igazgató a “közvetítő” a tankerület és a tantestület között, ezért sem mindegy, hogy az “állam meghosszabbított kezeként” működik vagy csakis az iskolai közösség érdekeit nézi és védi.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.