Gondok vannak a fűtéssel, a szigeteléssel, a vízvezetékekkel. Az ablakokon besüvít a szél, egy dugulás miatt pedig előfordult, hogy csak egy használható vécénk volt harminc gyerekre – nyilatkozta a Népszavának egy dunántúli Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) pedagógusa. Az intézményben, amely egy iskolából és egy kollégiumból áll, sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkoznak. Az épület nem akadálymentesített, így például a tolókocsis gyerekeket a gondnoknak kell cipelnie a lépcsőkön. A munkaerőhiány is nehezíti a helyzetet, jelenleg öt betöltetlen gyógypedagógus álláshelyük van.

Hasonló állapotokról számolt be a lapnak egy délkelet-magyarországi EGYMI tanára is: hozzájuk nemcsak iskola, hanem egy óvoda is tartozik, ahova egyre több SNI-s kisgyermek jár. A munkaerőhiány miatt gyakran előfordul, hogy a 250-260 fős intézményben csoportokat kell összevonni, így a gyerekek megfelelő ellátását nehéz megoldani, hiszen mindenkivel egyenként máshogy kellene foglalkozni, de erre nincs kapacitás a 16-17 fős csoportokban egyetlen gyógypedagógussal és asszisztenssel. A pedagógus azt is elmondta, az épület is nagyon rossz állapotban van: az ablakokat be kellett szögelni, mert ha kinyitnák őket, félő, hogy a kerettel együtt esnének ki.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) gyógypedagógiai tagozatának elnöke, Matuz Éva, aki egy Baranya megyei EGYMI-ben dolgozik pedagógusként elmondta, hogy jelenleg kilenc gyógypedagógus álláshely betöltetlen náluk, logopédust és pszichológust hálóval is alig lehet fogni.

"A felszereltségről sokat elmond, hogy van, amikor két összetolt tornatermi zsámolyon pelenkázzuk a gyereket"

– magyarázta. Mindezek miatt a PSZ nemrég az EGYMI-k átfogó szakmai vizsgálatát kezdeményezte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál: tárják fel, ha egy-egy intézményben nem megfelelőek a személyi feltételek, a felszereltség, az épületek állapota, és állapítsák meg a fenntartók, illetve az állam felelősségét.