A KRÉTA meghamisításával leplezik a tanárhiányt egy szigetszentmiklósi iskolában

Vannak diákok, akiknek egy másik intézménybe kell átjárni a fakultációs órájukra.

  • Székács Linda

"Az adatok hamisak. Minden úgy van elkönyvelve a KRÉTA rendszerben, mintha ez teljesen rendben volna és minden szakszerűen lenne megtartva. Ennek ellenére nagyon sok óra elmarad, vagy csak felügyelet van az órán" - számolt be róla az RTL Híradónak egy szigetszentmiklósi iskola egyik tanára.

A Híradó szerint már a tanév végén is sokan hiányoztak az intézményből, kerestek fizika, matematika, kémia, angol és biológia szakos pedagógusokat is, a helyzet viszont a státusztörvény megszavazása után elindult felmondási hullám miatt még rosszabb lett. Egy érintett szülő szerint rengeteg az áttanítás, néhány diáknak pedig alig vannak jegyei, hiába kezdődött el a tanév már több mint két hónappal ezelőtt.

"Durván nagy mértékű az áttanítás. Alsó tagozatos kollégák tanítanak felső tagozaton, felső tagozatos kolléga gimnáziumban, gimnáziumi tanárok pedig letanítanak felső tagozatra. Keresztül-kasul próbáljuk elfedni a hiányzó kollégákat. Ez azt jelenti, hogy kémiát nem kémia szakosok tanítanak, informatikát nem a megfelelő emberek tanítják" - tette hozzá az érintett iskola egy névtelenséget kérő tanára.

A pedagógus azt is elmondta, hogy azoknak a középiskolásoknak, akik emelt óraszámban tanulják a biológiát, egy másik környékbeli iskolába kell átjárniuk, szeptember óta azonban legalább ötször változott az órarendjük, ezért sokan lemorzsolódtak.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a helyzet az őszi szünet után tovább rosszabbodhat, a státusztörvény miatt felmondók ugyanis október 31-ig voltak alkalmazásban.

A problémák ellenére a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ azt állítja, hogy túlórákkal és új kollégák felvételével biztosítják a tanári feladatok ellátását az érintett intézményben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.