Vannak diákok, akiknek egy másik intézménybe kell átjárni a fakultációs órájukra.
"Az adatok hamisak. Minden úgy van elkönyvelve a KRÉTA rendszerben, mintha ez teljesen rendben volna és minden szakszerűen lenne megtartva. Ennek ellenére nagyon sok óra elmarad, vagy csak felügyelet van az órán" - számolt be róla az RTL Híradónak egy szigetszentmiklósi iskola egyik tanára.
A Híradó szerint már a tanév végén is sokan hiányoztak az intézményből, kerestek fizika, matematika, kémia, angol és biológia szakos pedagógusokat is, a helyzet viszont a státusztörvény megszavazása után elindult felmondási hullám miatt még rosszabb lett. Egy érintett szülő szerint rengeteg az áttanítás, néhány diáknak pedig alig vannak jegyei, hiába kezdődött el a tanév már több mint két hónappal ezelőtt.
"Durván nagy mértékű az áttanítás. Alsó tagozatos kollégák tanítanak felső tagozaton, felső tagozatos kolléga gimnáziumban, gimnáziumi tanárok pedig letanítanak felső tagozatra. Keresztül-kasul próbáljuk elfedni a hiányzó kollégákat. Ez azt jelenti, hogy kémiát nem kémia szakosok tanítanak, informatikát nem a megfelelő emberek tanítják" - tette hozzá az érintett iskola egy névtelenséget kérő tanára.
A pedagógus azt is elmondta, hogy azoknak a középiskolásoknak, akik emelt óraszámban tanulják a biológiát, egy másik környékbeli iskolába kell átjárniuk, szeptember óta azonban legalább ötször változott az órarendjük, ezért sokan lemorzsolódtak.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a helyzet az őszi szünet után tovább rosszabbodhat, a státusztörvény miatt felmondók ugyanis október 31-ig voltak alkalmazásban.
A problémák ellenére a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ azt állítja, hogy túlórákkal és új kollégák felvételével biztosítják a tanári feladatok ellátását az érintett intézményben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
