Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egyre több a nyugdíjba vonuló, és egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss helyzetkiértékelésből kiderült, hogy nagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból – írja a Népszava.
A Magyar Közgazdasági Társaság által szervezet kerekasztal-beszélgetésen július 3-án mutatták be az MNB kutatását, amelynek adataiból kiderült, hogy négy év alatt mintegy negyedével csökkent a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók száma. Az 50 év feletti pedagógusok aránya pedig a kétszeresére emelkedett az elmúlt húsz évben.
Súlyos tény az is, hogy a pályakezdők száma 15-ről 7 százalékra csökkent, valamint a 60 évesnél idősebbek aránya 3 százalékról 15-re emelkedett.
Ezek alapján azt lehet látni, hogy nincs elég utánpótlás a szakmában, a következő évben pedig lényegesen kevesebb lesz a pályakezdő, mint a nyugdíjba vonuló pedagógus.
Az MNB elnöki főtanácsadója a beszélgetésen azt is kiemelte, hogy bár lényegesen emelte a kormány a pedagógusok bérét, ez még mindig „a harmadik legalacsonyabb felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez viszonyítva az OECD országok között.”
A kidolgozott megoldási javaslatok között szerepel az is, hogy a további béremelések mellett figyelembe kellene venni a diplomás átlagbér alakulását; a túlórákat, helyettesítéseket ki kell fizetni, jutalmazási rendszert kell kialakítani, és az előmeneteli rendszert is “finomhangolni” kell.
Hasonló adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal is, akiknek a tájékoztatása szerint az idei tanévben az általános iskolai főállású pedagógusok száma 1200 fővel kevesebb, mint az előző évben. A legmagasabb arányban pedig a 55 és a 60 év közötti dolgozók vannak, közel 19 százalékkal. A 30 évnél fiatalabb pedagógusok csupán a 6,7 százalékát tették ki a főállásban dolgozó kollégáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.