A 2023. július elején elfogadott a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény – más néven státusztörvény – miatt egy évvel korábban tömegesen adták be a felmondásukat. A Pedagógusok Szakszervezete szerint akkor több mint kétezer pedagógus hagyta ott az addigi munkahelyét.
Bár abban az időszakban az álláslehetőségek tömeges emelkedését vártuk, az Eduline-on augusztusban már arról számoltunk be, hogy az akkori pedagógus- és tanári munkák hirdetésének száma hirtelen megfeleződött. Ennek kapcsán a Kormányzati Személyügyi Központtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az „álláspályázatokkal a munkáltató szervezet rendelkezik, és azok szerkesztését, módosítását, visszavonását is a munkáltató végzi.” Tőlük pedig az ügyben nem érkezett panasz.
Mennyi az annyi?
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a 2023-as nyárvégi, már jelentősen lecsökkent számokhoz képest mennyit változott egy év alatt a helyzet.
2023. augusztusában a „tanár” szóra 959, „tanítóra” 347 és „pedagógusra” 654 találatot kapunk a Közszolgállás Portálon, ami kevesebb, mint a fele volt a még júliusban meghirdetett munkáknak.
Ehhez képest cikkünk megjelenésének idejéig a „tanár” szóra 1409, a „pedagógusra” 1216, a „tanítóra” 512 találatot kaptunk a portálon. Ezeknek az álláshirdetéseknek a száma pedig tovább is nőhet, ugyanis egy héttel ezelőtt a tanári szó keresésére 112-vel kevesebb hirdetést adott ki a portál. A pedagógusi állások 58-cal, a tanítói munkák pedig plusz 40-nel bővültek ez idő alatt.
A hirdetésekben szinte minden tantárgyra keresnek tanárt az iskolák. Sokan a természettudományos tárgyak oktatásához várják a jelentkezőket, de a humán tárgyak álláshirdetései is gyakoriak. Emellett pedig a gyógypedagógusokból is nagy a hiány, ugyanis 237 ilyen álláshirdetést találtunk az oldalon.
A KSH januárban közzétett felmérése szerint 1610 fővel kevesebb pedagógus dolgozik a köznevelésben és a szakképzésben, mint 2023-ban. A legnagyobb visszaesés az általános iskolai tanárok számában látható.
Mennyit kereshetnek idén a tanárok?
Láthatjuk, hogy a januári (elviekben 32 százalékos) béremelést követően sem lett kisebb a pedagógushiány, sőt, még több hirdetést is találtunk, mint egy évvel korábban. Pedig az év eleje óta a tanárok fizetésének alsó határa a következő:
- gyakornok: bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
- pedagógus I. kategória: bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
- pedagógus II. kategória: bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
- mesterpedagógus kategória: bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
- a kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés)
A helyzetet árnyalja, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége szerint a pedagógusok döntő többsége csak a fokozatához előírt minimumösszeget kapta meg. Jobb esetben az előírt minimumnál több lett a fizetésük, de a legtöbben akkor sem olyan mértékű emelkedést tapasztaltak, mint amennyire számítottak.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak korábban azt mondta; a béremelés lendített a pálya vonzerején, az ugyanakkor még mindig nagy gond, hogy a felvételt nyert diákok körülbelül egynegyede már az első félév után lemorzsolódik, arról nem is beszélve, hogy a frissen végzettek nem feltétlen helyezkednek el a szakmájukban, vagy néhány év után pályaelhagyók lesznek. Ha pedig ezt a tendenciát nem tudja megfordítani a kormány, továbbra sincs megoldás a pedagógushiányra.
Lesz-e utánpótlás?
Ugyan az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint idén népszerűbbek lettek a pedagógusképzések, mint a korábbi években, hiszen a gazdaságtudományi képzésterület után - 17 833 jelentkezéssel a pedagógusképzés lett a második legnépszerűbb terület a 2024-es általános felvételi eljárásban.
Érdemes megjegyezni, hogy idén nem lehet tudni, hogy egy szakra pontosan hányan jelentkeztek (csak az elsőhelyes jelentkezők, illetve a jelentkezések számát tetté közzé), de az OH szerint pedig a felsőoktatásra jelentkezők 15 százaléka pedagógusképzéseken tanulna tovább.
A legtöbben idén is angoltanárnak készülnek, amit valamilyen más tantárggyal párosítva összesen 582-en jelöltek meg. Emellett a történelem szak is népszerűnek bizonyult, amelyet valamilyen más tantárggyal párosítva 468 elsőhelyes jelentkező jelölte meg. Fizika szakos tanárnak első helyen 28 fő jelentkezett, kémiára pedig még ennél is kevesebben, mindössze 22-en.
Szintén aggasztóak a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatai is, amelyek szerint jelenleg közel 30 ezer hallgató tanul pedagógusképzésen, egyharmaduk azonban 35 év feletti. A 30-40 évesek, valamint a 40 év felettiek pedig az alapszakokon tanulók 44 százalékát teszik ki.
Bár már megérkezett a 184 milliárd forint uniós forrás Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez, és a felvételin - az elmúlt évekhez képest - látványosan többen jelentkeztek pedagógusképzésre, a számok alapján továbbra is komoly pedagógushiány van az oktatási intézményekben.
