#nyelvvizsga




A2, B2, C1 - mi a különbség bizonyos nyelvvizsga szintek között?

Ahogy arról korábban már beszámoltunk nektek, 2024-től számos egyetem már a középszintnél, vagyis B2-es szintnél alacsonyabb, B1-es vagy A2-es nyelvvizsgát, esetleg részvizsgát is elfogad. Hogy tisztában legyetek azzal, mit jelentenek ezek a szintek és fokozatok, elmagyarázzuk nektek, pontosan mik a különbségek bizonyos szintű nyelvvizsgák között.




Rozgonyi Zoltán: „Korábban az egyetemista korosztály jött felsőfokra vizsgázni, ma már nagyobb számban vannak a 16-17 éves középiskolások”

Rövidebb, könnyebben értelmezhető feladatok, amelyeknek a megoldása továbbra is magas szintű nyelvtudást igényel. Nehéz feladatuk van a nyelvvizsgaközpontoknak, mivel alkalmazkodniuk kell a most vizsgázó, a digitális környezetbe már beleszületett nyelvtanulókhoz, akik egyre hamarabb, egyre magasabb szinteken mennek nyelvvizsgázni. A változásokról Rozgonyi Zoltánnal, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetőjével beszélgettünk.







Rozgonyi Zoltán: „Az egyetemek elkezdték helyretenni azt, amit az állami szabályozás az elmúlt évtizedekben összekuszált”

Rájárt a rúd a nyelvvizsgapiacra az elmúlt három évben; a Covid, majd a sorozatos amnesztiák és a téli „rezsipánik” miatt jóval kevesebben vizsgáztak, mint 2019-ben. A nyelvtudás fontossága viszont nem veszett el, sőt, 2024-től talán minden eddiginél jobban értékelik, ha egy felvételiző csak egy kicsit is tud egy idegen nyelven.







Fel kell tölteni a nyelvvizsgát a felvételihez?

A felsőoktatási felvételi egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen dokumentumokat kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Különösképp igaz ez a nyelvvizsgára, ami idén már nem központilag előírt feltétele a sikeres egyetemi felvételinek. A jó hír viszont az, hogy az egyetemek továbbra is extra pontokkal jutalmazzák azokat a diákokat, akik valamilyen nyelvből nyelvvizsgát tesznek.