Nem csak egyben, akár külön is megszerezhetitek a nyelvvizsgátok írásbeli és szóbeli részét, ez azonban felvethet bizonyos kérdéseket bennetek.
A legtöbben valószínűleg tudjátok, hogy nem muszáj egyben letudni a szóbeli és írásbeli vizsgátok, ha esetleg féltek ettől a nagy megmérettetéstől, vagy valamelyik vizsgarészből kevésbé érzitek magatokat felkészültnek, mint a másikból. Ha úgy könnyebbnek érzitek, akár ketté is szedhetitek a vizsgarészeket és hónapokkal, vagy akár évekkel később is megszerezhetitek a részvizsgátok valamelyik nyelvből. Ez az idei felvételitől kezdve azért is hasznos, mert több olyan egyetemről is tudunk, ahol már a részvizsgákért is járnak pontok, szemben azzal, hogy a korábbi szabályok szerint csak a komplex vizsgákért járt többletpont.
Ha a részvizsgák mellett döntenétek, de aggódtok amiatt, hogy később vajon így is teljes értékűnek számít-e majd a bizonyítványotok, megnyugodhattok, mert igen. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldala szerint amennyiben ugyanazon a nyelven és szinten tesztek szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát, az egyenértékű a komplex nyelvtudást igazoló dokumentummal, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól.
Bár két külön bizonyítványt kaptok tehát, amiben a dátumok is eltérőek, sőt, talán még a nyelvvizsgaközpont is, ahol szereztétek, ez nem befolyásol semmit. Ha viszont mégis szeretnétek egyben látni a két külön bizonyítványotokat, vagy esetleg a jövőbeli munkahelyeteken szükség lesz egy komplex igazolásra, ezt bármikor tudjátok kérvényezni az Oktatási Hivatalnál. Ennek módjáról itt olvashattok.
Középfokot felsőfokkal? Nem éri meg
Ha akarjátok, vagy szükség van rá, akár két különböző szintű nyelvvizsgát is egyesíthettek. Ez viszont nem biztos, hogy megéri, hiszen akkor az alacsonyabb szintről kaptok kompex vizsgaigazolást. Ha például külön tettetek középfokú szóbelit, felsőfokon pedig írásbeliztetek, az egyesített vizsgátok a magasabb szintű teljesítmény ellenére is csak középfokúnak fog számítani.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
