A külföldi továbbtanulás feltétele a megfelelő szintű nyelvtudás, amit nyelvvizsgával is igazolnotok kell. Mutatjuk, milyen nyelvvizsgát tehettek, ha német nyelvterületre mennétek.
Évről évre egyre többen választják, hogy valamilyen külföldi egyetemen tanulnak tovább. Az Engame Akadémia legutóbbi felmérése szerint a 2022/23-as tanévben összesen 16 233 magyar diák tanult valamilyen külföldi egyetemen, közülük a legtöbben, 3633-an Ausztriában, 2908-an pedig Németországban.
A felvételi egyik legfontosabb feltétele, hogy a megfelelő szintű nyelvtudásotokat csakúgy, mint az angol nyelvű egyetemeken, a német nyelvű képzéseken is nyelvvizsgával igazoljátok. Nem mindegy azonban, hogy pontosan milyennel.
Az intézmények többsége általában valamelyik nemzetközileg elismert, egynyelvű C1 szintű, vagyis felsőfokú nyelvvizsgát kér. A legnépszerűbb DSH és a TestDaF, de a Goethe Intézet nyelvvizsgáját is elfogadják, továbbá a TELC és az ÖSD is megfelelő lehet. A pontos követelményekről és arról, hogy melyik egyetem milyen nyelvvizsgát kér, érdemes az egyetemek honlapjain tájékozódnotok. Ennek azért is érdemes minél hamarabb utánanéznetek, mert az itt felsorolt vizsgák között vannak olyanok, amiket Magyarországon nem is tehettek le. A DHS, vagyis Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang nyelvvizsgáját például csak külföldön lehet megszerezni adott vizsgaközpontokban.
Szerencsére a többi nyelvvizsgát Magyarországon is megszerezhetitek. A TestDaF, vagyis Test Deutsch als Fremdsprache kifejezetten németországi továbbtanuláshoz kifejlesztett nyelvvizsgáját például nálunk is megszervezik évi néhány alkalommal a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjában. Ennek a díja jelenleg B2 és C1 szinten is egységesen 195 euro, mai árfolyamon körülbelül 75 ezer forint.
Szintén megszerezhetitek Magyarországon a Goethe Intézet, a TELC és az ÖSD nyelvvizsgáit is, ezeket ráadásul vidéki nagyvárosokban is megszervezik.
A Goethe Intézet C1 szintű nyelvvizsgája 2024-től 56 ezer forint, a sikeres vizsgáért, a TELC jelenleg 49 600 forintba kerül, az ÖSD, vagyis a budapesti osztrák intézet nyelvvizsgája pedig 50 ezer forint.
A vizsgaidőpontokért és az értékelés szempontjaiért keressétek fel a vizsgaközpontok saját honlapjait.
Arról, hogy milyen nyelvvizsgára lehet szükségetek akkor, ha angol nyelven tanulnátok külföldön, ebben a cikkünkben olvashattok:
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
