A külföldi továbbtanulás feltétele a megfelelő szintű nyelvtudás, amit nyelvvizsgával is igazolnotok kell. Mutatjuk, milyen nyelvvizsgát tehettek, ha német nyelvterületre mennétek.
Évről évre egyre többen választják, hogy valamilyen külföldi egyetemen tanulnak tovább. Az Engame Akadémia legutóbbi felmérése szerint a 2022/23-as tanévben összesen 16 233 magyar diák tanult valamilyen külföldi egyetemen, közülük a legtöbben, 3633-an Ausztriában, 2908-an pedig Németországban.
A felvételi egyik legfontosabb feltétele, hogy a megfelelő szintű nyelvtudásotokat csakúgy, mint az angol nyelvű egyetemeken, a német nyelvű képzéseken is nyelvvizsgával igazoljátok. Nem mindegy azonban, hogy pontosan milyennel.
Az intézmények többsége általában valamelyik nemzetközileg elismert, egynyelvű C1 szintű, vagyis felsőfokú nyelvvizsgát kér. A legnépszerűbb DSH és a TestDaF, de a Goethe Intézet nyelvvizsgáját is elfogadják, továbbá a TELC és az ÖSD is megfelelő lehet. A pontos követelményekről és arról, hogy melyik egyetem milyen nyelvvizsgát kér, érdemes az egyetemek honlapjain tájékozódnotok. Ennek azért is érdemes minél hamarabb utánanéznetek, mert az itt felsorolt vizsgák között vannak olyanok, amiket Magyarországon nem is tehettek le. A DHS, vagyis Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang nyelvvizsgáját például csak külföldön lehet megszerezni adott vizsgaközpontokban.
Szerencsére a többi nyelvvizsgát Magyarországon is megszerezhetitek. A TestDaF, vagyis Test Deutsch als Fremdsprache kifejezetten németországi továbbtanuláshoz kifejlesztett nyelvvizsgáját például nálunk is megszervezik évi néhány alkalommal a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjában. Ennek a díja jelenleg B2 és C1 szinten is egységesen 195 euro, mai árfolyamon körülbelül 75 ezer forint.
Szintén megszerezhetitek Magyarországon a Goethe Intézet, a TELC és az ÖSD nyelvvizsgáit is, ezeket ráadásul vidéki nagyvárosokban is megszervezik.
A Goethe Intézet C1 szintű nyelvvizsgája 2024-től 56 ezer forint, a sikeres vizsgáért, a TELC jelenleg 49 600 forintba kerül, az ÖSD, vagyis a budapesti osztrák intézet nyelvvizsgája pedig 50 ezer forint.
A vizsgaidőpontokért és az értékelés szempontjaiért keressétek fel a vizsgaközpontok saját honlapjait.
Arról, hogy milyen nyelvvizsgára lehet szükségetek akkor, ha angol nyelven tanulnátok külföldön, ebben a cikkünkben olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
