Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Brutális drágulás. Ez az állítás nem csak a boltokon található élelmiszerek árára igaz, hanem a nyelvvizsga piacra is, amire az elmúlt három évben bőségesen rájárt a rúd. Először a koronavírus miatti nyelvvizsga-amnesztiák nehezítették a nyelvoktatási szektort, hiszen a kormány 2020-ban, majd 2021-ben is arról határozott, hogy a járványügyi veszélyek miatt nem teszi szükségessé az akkoriban egyébként még kötelező, legalább B2 szintű nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez. Az intézkedés miatt a nyelvvizsga központok több száz, ha nem több ezer nyelvvizsgázótól estek el, majd 2022-ben jött a kata (kisadózó vállalkozók tételes adója) megszűnése, ami a vizsgáztató tanárok költségeit emelte meg, ezt követően pedig beköszöntött a tél, a magas energiaárak és az infláció, decemberben pedig a kormány a felsőoktatási törvény módosításáról döntött. Ennek alapján a továbbiakban sem a felsőoktatási felvételihez, sem a diplomaszerzéshez államilag nem kötelező a nyelvvizsga, ami tehát újabb pofon lehetett a nyelviskoláknak és a vizsgaközpontoknak.
Akár 40 százalékos drágulás
Az elmúlt egy évben az Eduline-on is végigkövettük, hogyan változnak a nyelvvizsgák árai. Az első áremelésre a legtöbb általunk vizsgált nyelvvizsgaközpont esetében tavaly nyáron, vagyis 2022 júliusában és augusztusában került sor. Az ELTE Origo Nyelvvizsgaközpont ekkor 35 ezer forintról 40 ezer forintra emelte a középszintű, komplex nyelvvizsgák árát, de a részvizsgák árai is 3500 forinttal emelkedtek. Hasonló mértékű emelkedést láttunk a Language Cert esetében is, ahol 40 900 forintról 44 900 forintra emelkedtek a komplex B2-es vizsgák árai, a rekorder pedig az Euroexam volt, ahol összesen 7000 forinttal, 39 500 forintról 46 500 forintra nőtt a vizsgák díja. Rozgonyi Zoltán, a vizsgaközpont vezetője októberben aztán azt mondta, télen újabb, akár 15 százalékos drágulás is jöhet a rezsiköltségek miatt, ami végül be is következett.
"A rezsidíjak növekedése minden székhellyel, irodával, ügyfélszolgálattal rendelkező vállalkozást érint, márpedig a vizsgázókat ki kell szolgálni nem csak a vizsga során, hanem azt megelőzően is" - emelte ki akkor az Euroexam vezetője.
Rozgonyi Zoltán akkor azt is hozzátette; az áremelkedés miatt nem számítanak jelentős visszaesésre, hiszen a nyelvtanulók költségeihez képest a nyelvvizsga összege elenyésző, ráadásul első nyelvvizsga esetén vissza is igényelhető, hiszen a kormány 58 ezer forintra emelte ennek összegét, ebbe a keretbe pedig még az akkori árakkal is belefértek. Az Origónál novemberben 45 ezer forintra nőtt a korábban már említett vizsgák díja, míg a Language Certnél a részvizsgák költségein emeltek; a külön írásbeli és szóbeli ára 25 900 forintról 32 900 forintra növekedett, míg az Euroexamnél 49 900 forintnál álltak meg a tél és a rezsi miatt ismét növelt költségek.
A "feketleves" viszont ekkor még mindig hátra volt. A kormány 2022. decemberében törvénybe foglalta a korábban már belengetett tervezetet, mely szerint 2024-től nem teszi többé kötelezővé a nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez, az erről való döntést helyette az egyetemek kezébe adta. Rozgonyi Zoltán azonban már akkor is azt mondta az Eduline-nak, hogy bár ez drasztikus változtatásnak tűnhet a kormány korábbi, nyelvtanulásra buzdító politikájával szemben, a döntés valójában inkább kedvező, mintsem kedvezőtlen.
Bár a szakember szerint az egyetemek többsége akkor - a keresztfélévben végző hallgatók miatt - "lóhalálában" ismét amnesztia mellett döntött, az idei felvételire már kialakult egy a korábbinál sokkal átláthatóbb, a hibákat kiküszöbölő szempontrendszer. Az Euroexam vezetője ráadásul azt látja, mostanra már teljesen egyértelművé vált, hogy a nem éltanuló diákokért küzdő egyetemek sokkal bőkezűbben adják a nyelvvizsgával megszerezhető többletpontokat, mint a topegyetemek. Köztük ugyanis van olyan, amelyik már a B1-es, vagyis alapfokú, vagy még az alapfoknál is kevesebb nyelvtudásról árulkodó A2-es nyelvvizsgáért is ad pontokat, míg a tudományegyetemek jóval több extra ponttal jutalmazzák a közép- vagy felsőfokú nyelvtudást, mint a korábbi években használt központi pontrendszer. Ennek köszönhetően nem olyan feltűnő a huszonéves nyelvvizsgázók lemorzsolódásának aránya, mint amilyennek az intézkedés miatt elsőre tűnhet.
A szakember hétfő délután a lapunknak azt mondta, a felsőoktatási törvény módosítása miatt azt tapasztalták, eddig körülbelül 15 százalékkal csökkent az egyetemista korú nyelvvizsgázók aránya, ezt azonban jelentős mértékben tompítja, hogy az átalakított pontrendszernek köszönhetően - amely egyértelműen vizsgázásra buzdítja a diákokat - a bemeneti oldalról, vagyis a végzős középiskolások felől növekedni látszik a vizsgázók száma.
Ettől azonban - ha nem is olyan nagy mértékben - de a csökkenés továbbra is jelen van, miközben a nyelvvizsgaközpontoknak ugyanannyi munkájuk van a feladatlapok összeállításával és a tanárok megfizetésével, mint amennyi 2019-ben még 124 ezer vizsgázóra, 2022-ben viszont már csak 82 ezer főre jutott.
Emiatt tehát a vizsgák árai továbbra sem álltak meg, és nem is lehet megmondani, mikor ér véget a drágulás.
Bár az Euroexam jelenleg továbbra is 49 900 forinton stagnál, az Origó nyelvvizsgák árai középszinten már elérték az 50 ezer forintot, ami így a tavaly nyári 35 ezer forinthoz képest 43 százalékos növekedést jelent, míg a Language Cert jelenleg 47 900 forintba kerül, a Cambridge nyelvvizsga ára pedig középszinten 55 ezer forint. Rozgonyi Zoltán szerint pedig az sem kizárt, hogy a közeljövőben a még mindig 20 százalék fölötti inflációt látva a nyelvvizsga piac is inflációkövető emelkedésre áll át.
