Fel kell tölteni a nyelvvizsgát a felvételihez?

A felsőoktatási felvételi egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen dokumentumokat kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Különösképp igaz ez a nyelvvizsgára, ami idén már nem központilag előírt feltétele a sikeres egyetemi felvételinek. A jó hír viszont az, hogy az egyetemek továbbra is extra pontokkal jutalmazzák azokat a diákokat, akik valamilyen nyelvből nyelvvizsgát tesznek.

  • Székács Linda

Van olyan intézmény, amelyik már az alapfoknál is alacsonyabb szintű A2-es nyelvvizsgát is minimálisan bár, de pontokkal díjazza, de az is egyre gyakoribb, hogy a részvizsgákra is extra pontokat adnak, a magasabb szinű, közép- és felsőfokú nyelvtudást pedig sok esetben jóval több ponttal jutalmazzák, mint amennyit a korábbi években használt központi pontrendszer számított a diákoknak.

Mindezeket viszont csak akkor kaphatjátok meg, ha a nyelvvizsgáitok adatai rendben szerepelnek a felvételi rendszerében. A felvi.hu szerint, ha 2003. január 1. után szereztetek államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, a dokumentum másolatát nem kell feltöltenetek, elég, ha a jelentkezéskor megadjátok a bizonyítvány (vagy külföldön szerzett nyelvvizsga esetén a honosító határozat) adatait, tehát a nyelvvizsga nyelvét, szintjét, típusát, a bizonyítvány számát, továbbá az anyakönyvi számát és a kiállítás dátumát. Ha tehát ezeket megteszitek, garantáltan bezsebelitek a nyelvtudásotokért járó extra pontokat.

Közeleg a felvételi ügyintézés vége

Adatokat feltölteni, módosítani, a sorrendeteken változtatni már csak július 12-ig tudtok, aznap ér véget ugyanis az ügyintézési időszak, és kezdődik meg a felvételi pontok kiszámítása.

Arról, hogy pontosan milyen dokumentumokat kell feltöltenetek, itt találtok információt, arról pedig, hogy mikor érdemes sorrendet módosítanotok ebben a cikkünkben írtunk.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.