Fel kell tölteni a nyelvvizsgát a felvételihez?

A felsőoktatási felvételi egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen dokumentumokat kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Különösképp igaz ez a nyelvvizsgára, ami idén már nem központilag előírt feltétele a sikeres egyetemi felvételinek. A jó hír viszont az, hogy az egyetemek továbbra is extra pontokkal jutalmazzák azokat a diákokat, akik valamilyen nyelvből nyelvvizsgát tesznek.

  • Székács Linda

Van olyan intézmény, amelyik már az alapfoknál is alacsonyabb szintű A2-es nyelvvizsgát is minimálisan bár, de pontokkal díjazza, de az is egyre gyakoribb, hogy a részvizsgákra is extra pontokat adnak, a magasabb szinű, közép- és felsőfokú nyelvtudást pedig sok esetben jóval több ponttal jutalmazzák, mint amennyit a korábbi években használt központi pontrendszer számított a diákoknak.

Mindezeket viszont csak akkor kaphatjátok meg, ha a nyelvvizsgáitok adatai rendben szerepelnek a felvételi rendszerében. A felvi.hu szerint, ha 2003. január 1. után szereztetek államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, a dokumentum másolatát nem kell feltöltenetek, elég, ha a jelentkezéskor megadjátok a bizonyítvány (vagy külföldön szerzett nyelvvizsga esetén a honosító határozat) adatait, tehát a nyelvvizsga nyelvét, szintjét, típusát, a bizonyítvány számát, továbbá az anyakönyvi számát és a kiállítás dátumát. Ha tehát ezeket megteszitek, garantáltan bezsebelitek a nyelvtudásotokért járó extra pontokat.

Közeleg a felvételi ügyintézés vége

Adatokat feltölteni, módosítani, a sorrendeteken változtatni már csak július 12-ig tudtok, aznap ér véget ugyanis az ügyintézési időszak, és kezdődik meg a felvételi pontok kiszámítása.

Arról, hogy pontosan milyen dokumentumokat kell feltöltenetek, itt találtok információt, arról pedig, hogy mikor érdemes sorrendet módosítanotok ebben a cikkünkben írtunk.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.