Ez a tíz legnépszerűbb budapesti egyetemi kar az idei felvételin

Évről évre a fővárosi egyetemek vonzzák a legtöbb jelentkezőt a felsőoktatási felvételiben. Mutatjuk, hogy a Felvi.hu statisztikái szerint hogyan alakult az idei év, és melyik budapesti karokon lesz a legnagyobb verseny a férőhelyekért.

  • Székács Linda

Mivel a Budapesti Corvinus Egyetemen már nincsenek külön karok, egy kicsit torzítja a listát, hogy ez az egyetem szerepel az első helyen. Ettől eltekintve a fővárosi intézmények idén is szép számmal vonzották a felsőoktatásba jelentkezőket. A top 10-be az ELTE és a BGE is 3-3 egyetemi kart juttatott be, a legtöbben pedig a BGE Pénzügyi és Számviteli Karát választották, amire összesen 8776 fő jelentkezett.

Az idei lista a következőképp alakul:

  1. Budapesti Corvinus Egyeten (Corvinus): első helyes jelentkezők: 4249, összes jelentkező: 6495
  2. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar (BGE-PSZK): első helyes jelentkezők 3405, összes jelentkező: 8776
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (ELTE-GTK): első helyes jelentkezők: 3084, összes jelentkező: 7107
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE-BTK): első helyes jelentkezők: 3040, összes jelentkező: 6057
  5. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK): első helyes jelentkezők: 2811, összes jelentkező: 5996
  6. Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar (BGE-KK) : első helyes jelentkezők: 2707, összes jelentkező: 7531
  7. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar (SE-ETK): első helyes jelentkezők: 2485, összes jelentkező: 4578
  8. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (PPKE-BTK): első helyes jelentkezők: 2430, összes jelentkező: 7884
  9. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (KRE-BTK): első helyes jelentkezők: 2378, összes jelentkező: 6562
  10. Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGE-KVIK): első helyes jelentkezők: 1922, összes jelentkező: 4684
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.