Véget vetne az oktatási államtitkárság annak, hogy a legkülönbözőbb tesztekkel mérjék a nyelvvizsgázók tudását a vizsgaközpontok. Az Origo birtokába került, nem végleges stratégiatervezet szerint a kormány létrehozna egy "szuperközpontot", amely majd kidolgozza a nyelvvizsgákon használható feladatokat, frissíti a teszteket, és ellenőrzi a vizsgaközpontokat.
Fokozottan figyeljen a kormány, illetve az oktatási államtitkárság a halmozottan hátrányos helyzetű térségekre, az itt tanuló gyerekekre és tanítókra - erre hívta fel a figyelmet Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségének tagja.
Minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni - a Magyar Hírlap szerint ezt tartalmazza az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája.
Idén is több ezer végzős egyetemista és főiskolás kénytelen nyelvvizsga és diploma nélkül állást keresni: a legtöbb magyarországi felsőoktatási intézmény harmad- és ötödéves hallgatóinak húsz-harminc százaléka még mindig nem tudja időben megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Hoffmann Rózsa azt reméli, megszűnik a probléma, ha már a felvételihez is kötelező lesz a C típusú bizonyítvány.
2015-től vagy 2016-tól senki nem felvételizhet egyetemre, főiskolára, ha nem szerez legalább egy nyelvvizsgát – ez a terve az oktatási államtitkárságnak. Ha a kormány és a parlament rábólint az új felvételi feltételt tartalmazó jogszabályokra, néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvtudással rendelkező hallgatók száma – mondta az eduline-nak Hoffmann Rózsa államtitkár.
2016-tól az egyetemi-főiskolai jelentkezés feltétele lesz a "C" típusú nyelvvizsga - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az oktatási bizottság keddi ülése után.
Ha a nyelvvizsgázók száma a statisztikák szerint nem is csökkent az elmúlt években, mégis egyfajta recessziót jelez a tény, hogy az utóbbi időszakban megcsappant a nyelviskolák száma. Pár éve a nyelvoktatással is foglalkozó vállalkozások számát nyolcszáz körülire becsülték, ma mintegy kétszáz-háromszáz működő képzőhely lehet.
Az anyanyelvük mellett egy másik nyelvet is beszélők szervezete ellenállóbb az Alzheimer-kórral szemben, mint a csak egy nyelvet ismerőké. Az előbbiek esetében több mint öt évvel később jelentkeznek a feledékenység tünetei, mint egynyelvűeknél - állapították meg kanadai kutatók.
Egy középfokú angol nyelvvizsgával ma már egyetlen munkaadót sem lehet lenyűgözni, a nyelvtanárok szerint a világnyelvek mellett horvátul, szlovákul, kínaiul és hollandul is érdemes tanulni - sok céghez ugyanis éppen ezeknek a nyelveknek az ismerete jelenti a belépőt.
A nyelvvizsgákkal értékes pluszpontokhoz juthatnak a diákok, ezek akár a belépőt is jelenthetik a jelentkezési lapon megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A 2010-es normál eljárás tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy a felsőoktatásba készülők több mint felének nincs nyelvvizsgája.
Akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok, akik más személyi igazolványával vagy leckekönyvével vizsgáznak – ennek ellenére sokan vállaják a kockázatot, a "szolgáltatásért" ugyanis busás összegeket fizetnek a hallgatók. Az álvizsgázók és vizsgacsalók biznisze továbbra is virágzik, és – úgy tűnik – időnként maguk a vizsgáztatók is profitálnak az üzletből.
Nem feltétlenül kell külföldre utaznia annak, akit a nyelvtanuláson túl egy-egy idegen ország kultúrája is érdekel. A kultúrintézetek célja ugyanis delegáló országuk kultúrájának széles körű terjesztése.
„Tavaly végeztem szociológia alapszakon, de a diplomámat nem kaptam meg, mert nem szereztem meg a középfokú nyelvvizsgát. Mivel még nincs diplomám, mesterképzésre sem tudok felvételizni, így fogalmam sincs, mikor végzek az egyetemen. Igazságtalan, hogy míg az osztatlan képzésben tanulóknak öt évük volt a nyelvtanulásra, nekünk erre csak három év jutott” – írta levelében egy fővárosi hallgató. Rossz hírünk van: a felsőoktatási intézmények nem tehetnek különbséget a három- és az ötéves képzések végzősei között. Ha diplomát szeretnének, nyelvvizsgát kell szerezniük.
Mekkora szókincsre van szükség az Olaszországban való letelepedéshez? Ezt kérdezik az Itáliában élő és dolgozó EU-n kívüli bevándorlók, akiknek februártól nyelvvizsgát kell tenni a tartózkodási engedély megszerzéséhez.
Akár ötéves korban el lehetne kezdeni a latin nyelv tanulását – legalábbis a brit oktatási miniszter szerint.
A felsőoktatásba jutás feltételévé tenné a nyelvvizsgát a rektorok egy része.
A nyelvtanulás hosszú és fárasztó dolog, ennél talán csak a nyelviskoláknak van nehezebb dolguk mikor adminisztrációra kerül a sor. Az akkreditációs eljárások, a túl bonyolult és gyakran betarthatatlan szabályok és az állandó "papírgyártás" ellen kelt ki a szakma.
Hiába tette le a záróvizsgát a hallgatók 30 százaléka, nyelvvizsga hiányában nem kaphatott diplomát - írja a hétfői Népszabadság a Nemzeti Erőforrás Minisztérium összesítése alapján.
Bibó-ösztöndíjat hoz létre a kormány, hogy segítse a közigazgatás-fejlesztését. Az ösztöndíjra felsőfokú tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók jelentkezhetnek, cserébe a felsőoktatási tanulmányaik befejezését követően egy éven belül el kell helyezkedniük a központi közigazgatásban, és legalább 3 évig a közszolgálatban kell dolgozniuk.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektori székére írt ki pályázatot a Honvédelmi Minisztérium, mivel az egyetem korábbi rektora, Szabó János ellen nyomozás folyik. A nyomozók szerint az egykori rektor a DHL nemzetközi szállítási cégnek ajánlotta fel, hogy "megóvja őket egy rendőrségi eljárástól", ha cserébe az általa megnevezett biztonsági céggel kötnek szerződést.
