Melyik nyelvvizsgát érdemes választani? Ötödik rész: BME-nyelvvizsga

Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb nyelvvizsgák? Hol tehettek szaknyelvi vizsgát, és milyen feladatokra számíthattok? Cikksorozatunk mai részében a BME nyelvvizsgáját mutatjuk be.

  • Eduline
Hernádi Levente

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyelvvizsgaközpontjában évi öt alkalommal tehettek alapfokú (B1-es szintű), középfokú (B2-es szintű) és felsőfokú (C1-es szintű), államilag elismert nyelvvizsgát. Angolból, németből, franciából, hollandból, olaszból, oroszból és spanyolból vizsgázhattok, angolból és németből van egynyelvű vizsga is, a többiből kétnyelvű vizsgát szerveznek. Az általános nyelvvizsgák mellett szerezhettek gazdasági szaknyelvi és műszaki nyelvvizsgát is - ezek a vizsgák kétnyelvűek.

Ha már van egynyelvű nyelvvizsga-bizonyítványotok, kiegészítő vizsgával szerezhettek kétnyelvű bizonyítványt: ez középfokon egy idegen nyelvű szöveg magyarra történő fordításából, felsőfokon pedig egy magyar nyelvű szöveg idegen nyelven tömörítéséből áll.

Jelenleg az országban 34 helyen vizsgázhattok. Ahhoz, hogy bizonyítványt kaphassatok, a kétnyelvű vizsgákon szereplő nyelvismeret kivételével minden vizsgarészben legalább 40 százalékot kell elérnetek, külön-külön a szóbeli és az írásbeli vizsgán pedig legalább a pontok 60 százalékát kell megszereznetek. Szótárt az írásbeli vizsgán használhattok, a nyelvismeret kivételével minden vizsgarészhez.

Ilyen az egynyelvű vizsga

Az egynyelvű vizsga mindhárom szinten négy vizsgarészből áll, ezek az olvasott szöveg értése, az íráskészség, a hallott szöveg értése és a beszédkészség.

Az alapfokú (B1-es szintű) vizsgán összesen 150 pontot szerezhettek, a vizsgarészekért sorrendben 30, 30, 45, 45 pontot kaphattok. Az olvasott szöveg értése részben öt szituációt, illetve szöveget kell összepárosítanotok és egy szöveg alapján tíz kérdésre kell röviden válaszolnotok, az íráskészséget mérő részben pedig meghatározott szempontok alapján kell fogalmazást írnotok. A két vizsgarész összesen 85 perces.

A hallott szöveg értése (20 perc) részben tíz címszóhoz kell jegyzeteket készítenetek, és tíz igaz-hamis feleletválasztós kérdésre kell válaszolnotok. A beszédkészség vizsgarészben (15 perc) a bemutatkozás után képek alapján kell beszélgetni, majd egy szituációt kell eljátszani.

A középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsga olvasott szöveg értése részében öt szövegrészt kell összekapcsolnotok, egy szöveg alapján tíz kérdésre kell válaszolnotok, és egy szöveget kell a megadott szavakból kiegészítenetek.

Az íráskészség, a hallott szöveg értése és a beszédkészség felmérése ugyanúgy zajlik, ahogy az alapfokú vizsgán. Az írásbeli rész összesen 130 percig tart, az olvasott szöveg értése és az írásbeli részre is 35-35 pontot kaphattok. A hallott szöveg értése 20, a beszédkészség pedig 15 perces, és 60-60 pont jár értük.

Nyelvvizsgakörkép

Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga

Az Euroexam nyelvvizsgái

A legfontosabb tudnivalók az ECL nyelvvizsgáiról

Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga?

A TOEFL-nyelvvizsga

Ilyenek a City & Guilds vizsgái

Nyelvvizsgák a British Councilnál

A Goethe Institut nyelvvizsgái

A felsőfokú (C1-es szintű) vizsgán az olvasott szöveg értése és az írásbeli vizsgarész összesen 150 percig tart, itt tíz szövegrészt kell összekapcsolnotok, tíz kérdésre kell válaszolnotok, és önállóan kell egy szöveget kiegészítenetek. Felsőfokon is egy fogalmazást kell megírnotok, meghatározott szempontok alapján.

A szóbeli vizsga - hallott szöveg értése, beszédkészség - az alap- és középfokú vizsgához hasonlóan zajlik, 30, illetve 20 percig tart. Az olvasott szöveg értése vizsgarészre 50, az íráskészségre 45, a hallott szöveg értésére 60, a beszédkészségre pedig 75 pontot kaphattok.

Így néznek ki a kétnyelvű vizsgák

A kétnyelvű vizsgákon a fentiek mellett van közvetítés és nyelvismeret vizsgarész is. Alapfokon a közvetítés vizsgarészben egy idegen nyelvű szöveg legfontosabb mondanivalóit kell magyarul átadni, középfokon egy idegen nyelvű szöveget kell magyarra, felsőfokon pedig egy magyar nyelvű szöveget kell idegen nyelvre lefordítani.

A nyelvismeret vizsgarészben alapfokon egy hiányos szöveget kell kiegészíteni, középfokon emellett feleletválasztós kérdésekre is kell válaszolni. Felsőfokon egy-egy szöveget kell kiegészíteni megadott szavakból, illetve önállóan, és egy feleletválasztós kérdéssort is meg kell oldani.

A kétnyelvű gazdasági szaknyelvi és műszaki nyelvvizsgák felépítése hasonló, de ezeken a vizsgákon ábrákat, grafikonokat kell értelmezni, és jelentést, hivatalos levelet vagy kommentárt kell írni. A szóbelin a hétköznapi témák helyett szakmai beszélgetést folytattok.

Mennyibe kerül?

Az általános nyelvvizsgáért alapfokon 10 400 (szóbeli), 11 600 (írásbeli), illetve 19 900 forintot (komplex) kell fizetnetek. A középfokú szóbeli vizsga 12 400, az írásbeli 16 600, a komplex vizsga pedig 25 900 forintba kerül. A felsőfokú szóbeli vizsga ára 14 400, az írásbelié 17 600, a komplex vizsgáé pedig 27 900 forint.

A szaknyelvi, alapfokú vizsgán a szóbeli 11 500, az írásbeli 13 500, a komplex vizsga pedig 20 ezer forintba kerül. A középfokú szóbeli ára 12 500, az írásbelié 16 500, a komplex vizsgáé pedig 26 ezer forint. A felsőfokú szaknyelvi szóbeli vizsgáért 15 500, az írásbeliért 17 500, a komplex vizsgáért pedig 29 ezer forintot kell fizetnetek. A kiegészítő vizsga ára alapfokon 5400, középfokon 8400, felsőfokon pedig 9000 forint.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.