Belső vizsgálatot indított a Corvinus a nyelvvizsgabotrány miatt

A vádiratban szereplő esetek nem a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvi központjában történtek, az intézményt mindössze...

  • Eduline
Képünk illusztráció
Túry Gergely

A vádiratban szereplő esetek nem a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvi központjában történtek, az intézményt mindössze vizsgáztatási helyként használták - mondta az InfoRádiónak Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora.

Ahogy korábban megírtuk, tizennyolc emberrel szemben emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt a "nyelvvizsgabotrányának" ügyében.

A vádirat szerint 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő nyelvi központban négy nyelvvizsgáztató tanár egy közvetítő segítségével vizsgázónként 300 ezer forintot kért, hogy az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ által szervezett nyelvvizsgához olyanok is hozzájussanak, akik a követelményeket nem feleltek meg.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 18 emberrel szemben a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak között van a négy nyelvvizsgáztató tanár, a közvetítő személy és 13 vizsgázó.

Rostoványi Zsolt elmondta, hogy a nyelvi központ valóban az egyetem élelmiszertudományi karán működik, de nem a Corvinus Egyetem nyelvi központjának, hanem az ELTE ITK Origo nyelvvizsgaközpont  kihelyezett részeként. A rektor információi szerint a hallgatók közül egy sem a Corvinus Egyetem hallgatója, valamennyien Győrből kerültek ide.

A vádiratban szereplő négy oktató a vizsgáztatást a külső céggel kötött megbízási szerződés alapján végezte el - mondta Rostoványi Zsolt. Hozzátette: nem tudni, ők mennyire érintettek az ügyben, ám hárman már nem állnak az egyetem alkalmazásában. Az egyetem rektora a vádemelés bejelentése után belső vizsgálatot rendelt el, átfogó jelentést kérve a kar dékánjától az ügyről.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.