Belső vizsgálatot indított a Corvinus a nyelvvizsgabotrány miatt

A vádiratban szereplő esetek nem a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvi központjában történtek, az intézményt mindössze...

  • Eduline
Képünk illusztráció
Túry Gergely

A vádiratban szereplő esetek nem a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvi központjában történtek, az intézményt mindössze vizsgáztatási helyként használták - mondta az InfoRádiónak Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora.

Ahogy korábban megírtuk, tizennyolc emberrel szemben emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt a "nyelvvizsgabotrányának" ügyében.

A vádirat szerint 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő nyelvi központban négy nyelvvizsgáztató tanár egy közvetítő segítségével vizsgázónként 300 ezer forintot kért, hogy az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ által szervezett nyelvvizsgához olyanok is hozzájussanak, akik a követelményeket nem feleltek meg.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 18 emberrel szemben a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak között van a négy nyelvvizsgáztató tanár, a közvetítő személy és 13 vizsgázó.

Rostoványi Zsolt elmondta, hogy a nyelvi központ valóban az egyetem élelmiszertudományi karán működik, de nem a Corvinus Egyetem nyelvi központjának, hanem az ELTE ITK Origo nyelvvizsgaközpont  kihelyezett részeként. A rektor információi szerint a hallgatók közül egy sem a Corvinus Egyetem hallgatója, valamennyien Győrből kerültek ide.

A vádiratban szereplő négy oktató a vizsgáztatást a külső céggel kötött megbízási szerződés alapján végezte el - mondta Rostoványi Zsolt. Hozzátette: nem tudni, ők mennyire érintettek az ügyben, ám hárman már nem állnak az egyetem alkalmazásában. Az egyetem rektora a vádemelés bejelentése után belső vizsgálatot rendelt el, átfogó jelentést kérve a kar dékánjától az ügyről.

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu