A vádiratban szereplő esetek nem a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvi központjában történtek, az intézményt mindössze...
A vádiratban szereplő esetek nem a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvi központjában történtek, az intézményt mindössze vizsgáztatási helyként használták - mondta az InfoRádiónak Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora.
Ahogy korábban megírtuk, tizennyolc emberrel szemben emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt a "nyelvvizsgabotrányának" ügyében.
A vádirat szerint 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő nyelvi központban négy nyelvvizsgáztató tanár egy közvetítő segítségével vizsgázónként 300 ezer forintot kért, hogy az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ által szervezett nyelvvizsgához olyanok is hozzájussanak, akik a követelményeket nem feleltek meg.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 18 emberrel szemben a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak között van a négy nyelvvizsgáztató tanár, a közvetítő személy és 13 vizsgázó.
Rostoványi Zsolt elmondta, hogy a nyelvi központ valóban az egyetem élelmiszertudományi karán működik, de nem a Corvinus Egyetem nyelvi központjának, hanem az ELTE ITK Origo nyelvvizsgaközpont kihelyezett részeként. A rektor információi szerint a hallgatók közül egy sem a Corvinus Egyetem hallgatója, valamennyien Győrből kerültek ide.
A vádiratban szereplő négy oktató a vizsgáztatást a külső céggel kötött megbízási szerződés alapján végezte el - mondta Rostoványi Zsolt. Hozzátette: nem tudni, ők mennyire érintettek az ügyben, ám hárman már nem állnak az egyetem alkalmazásában. Az egyetem rektora a vádemelés bejelentése után belső vizsgálatot rendelt el, átfogó jelentést kérve a kar dékánjától az ügyről.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
