Melyik nyelvvizsgát érdemes választani? Harmadik rész: az ECL

Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb nyelvvizsgák? Milyen feladatokat kaptok az alap-, közép- vagy felsőfokú vizsgán? Hol szerezhettek bizonyítványt szerb vagy eszperantó nyelvből? Cikksorozatunkban különböző nyelvvizsgatípusokat mutatunk be: ma az ECL nyelvvizsgáról olvashattok.

  • Eduline
Hernádi Levente

ECL nyelvvizsgákat négy szinten szerveznek: B1-es, B2-es és C1-es mellett A2-esre is jelentkezhettek, ez utóbbit - ha a diploma megszerzéséhez van szükségetek nyelvvizsgára - azonban az egyetemek, főiskolák nem fogadják el.

Angolból, németből, olaszból, franciából, spanyolból, héberből, szlovákból, lengyelből, románból, bolgárból, csehből, oroszból, horvátból és szerbből is vizsgázhattok. Az angol és a német államilag elismert, a többi nyelvből szerzett bizonyítványt honosítással, kiegészítő vizsga nélkül fogadtathatjátok el.

Az ECL nyelvvizsgát az európai uniós tagállamok által létrehozott konzorcium, a European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages dolgozta ki, a különböző országokban ugyanazokat a teszteket oldják meg a vizsgázók. ECL nyelvvizsgát itthon 51 település vizsgahelyein tehettek: a teljes listát itt találjátok.

Angolból és németből évente ötször, a többi nyelvből évente kétszer szerveznek vizsgát, az ECL oldalán és személyesen, valamelyik vizsgahelyen is jelentkezhettek. Sorozatunk első részét az ITK-Origó nyelvvizsgáról itt találjátok, az Euroexam nyelvvizsgáiról pedig itt olvashattok.

Milyen feladatokra számíthattok?

A vizsga felépítése alap-, közép- és felsőfokon is egyforma, csak a feladatok nehézségi szintje különbözik. Az írásbelin megadott szempontok alapján kell két fogalmazást írni, 5-5 pontot kaphattok a nyelvhelyességre (alak- és mondattan), az írásbeliségre (szövegtagolás és helyesírás), a szókincsre, a stílusra és a kommunikatív hatékonyságra (a helyzetnek megfelelő feladatmegoldás). Ezután szövegek alapján kell két feladatsort megoldani.

Nyelvvizsgakörkép

Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga

Az Euroexam nyelvvizsgái

Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga?

BME-nyelvvizsgák

A TOEFL-nyelvvizsga

Ilyenek a City & Guilds vizsgái

Nyelvvizsgák a British Councilnál

A Goethe Institut nyelvvizsgái

A 15-20 perces szóbelin a bemutatkozás után (ezt nem értékelik) először a két vizsgázó és a vizsgáztató beszélget egy megadott témáról, majd mindkét vizsgázónak egy-egy kép alapján kell egy témáról beszélnie. A "hallott szöveg értése" vizsgarészben két szöveget hallgattok meg magnóról, ezek alapján kell egy-egy feladatsort kitölteni.

Mind a négy vizsgarészen 25-25 pontot szerezhettek: akkor kaphattok bizonyítványt, ha mindegyiken legalább 40 százalékot szereztek, az írásbelin és a szóbelin pedig külön-külön megvan a 60 százalék. Egy- vagy kétnyelvű szótárt csak az "írásbeli kommunikáció" vizsgarész megoldásához használhattok.

Mennyibe kerül?

Ha akkreditált nyelvből - angol, német - szereznétek bizonyítványt, az alap-, közép- és felsőfokú komplex nyelvvizsgért 25 ezer forintot kell fizetnetek. Ha csak szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesztek, 15 ezer forintos kiadással kell számolnotok.

Ha nem akkreditált nyelvből tesztek vizsgát, a komplex 22 ezer forintba, a szóbeli és az írásbeli külön-külön 13 200 forintba kerül. Az A2-es szintű komplex vizsga ára tízezer forint, az írásbeli és a szóbeli hat-hatezer forintba kerül.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.