Melyik nyelvvizsgát érdemes választani? Harmadik rész: az ECL

Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb nyelvvizsgák? Milyen feladatokat kaptok az alap-, közép- vagy felsőfokú vizsgán? Hol szerezhettek bizonyítványt szerb vagy eszperantó nyelvből? Cikksorozatunkban különböző nyelvvizsgatípusokat mutatunk be: ma az ECL nyelvvizsgáról olvashattok.

  • Eduline
Hernádi Levente

ECL nyelvvizsgákat négy szinten szerveznek: B1-es, B2-es és C1-es mellett A2-esre is jelentkezhettek, ez utóbbit - ha a diploma megszerzéséhez van szükségetek nyelvvizsgára - azonban az egyetemek, főiskolák nem fogadják el.

Angolból, németből, olaszból, franciából, spanyolból, héberből, szlovákból, lengyelből, románból, bolgárból, csehből, oroszból, horvátból és szerbből is vizsgázhattok. Az angol és a német államilag elismert, a többi nyelvből szerzett bizonyítványt honosítással, kiegészítő vizsga nélkül fogadtathatjátok el.

Az ECL nyelvvizsgát az európai uniós tagállamok által létrehozott konzorcium, a European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages dolgozta ki, a különböző országokban ugyanazokat a teszteket oldják meg a vizsgázók. ECL nyelvvizsgát itthon 51 település vizsgahelyein tehettek: a teljes listát itt találjátok.

Angolból és németből évente ötször, a többi nyelvből évente kétszer szerveznek vizsgát, az ECL oldalán és személyesen, valamelyik vizsgahelyen is jelentkezhettek. Sorozatunk első részét az ITK-Origó nyelvvizsgáról itt találjátok, az Euroexam nyelvvizsgáiról pedig itt olvashattok.

Milyen feladatokra számíthattok?

A vizsga felépítése alap-, közép- és felsőfokon is egyforma, csak a feladatok nehézségi szintje különbözik. Az írásbelin megadott szempontok alapján kell két fogalmazást írni, 5-5 pontot kaphattok a nyelvhelyességre (alak- és mondattan), az írásbeliségre (szövegtagolás és helyesírás), a szókincsre, a stílusra és a kommunikatív hatékonyságra (a helyzetnek megfelelő feladatmegoldás). Ezután szövegek alapján kell két feladatsort megoldani.

A 15-20 perces szóbelin a bemutatkozás után (ezt nem értékelik) először a két vizsgázó és a vizsgáztató beszélget egy megadott témáról, majd mindkét vizsgázónak egy-egy kép alapján kell egy témáról beszélnie. A "hallott szöveg értése" vizsgarészben két szöveget hallgattok meg magnóról, ezek alapján kell egy-egy feladatsort kitölteni.

Mind a négy vizsgarészen 25-25 pontot szerezhettek: akkor kaphattok bizonyítványt, ha mindegyiken legalább 40 százalékot szereztek, az írásbelin és a szóbelin pedig külön-külön megvan a 60 százalék. Egy- vagy kétnyelvű szótárt csak az "írásbeli kommunikáció" vizsgarész megoldásához használhattok.

Mennyibe kerül?

Ha akkreditált nyelvből - angol, német - szereznétek bizonyítványt, az alap-, közép- és felsőfokú komplex nyelvvizsgért 25 ezer forintot kell fizetnetek. Ha csak szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesztek, 15 ezer forintos kiadással kell számolnotok.

Ha nem akkreditált nyelvből tesztek vizsgát, a komplex 22 ezer forintba, a szóbeli és az írásbeli külön-külön 13 200 forintba kerül. Az A2-es szintű komplex vizsga ára tízezer forint, az írásbeli és a szóbeli hat-hatezer forintba kerül.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.