Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb nyelvvizsgákért? Milyen feladatokra számíthattok, és milyen nyelvek közül választhattok? Hol kaphattok államilag elismert bizonyítványt? Cikksorozatunkban különböző nyelvvizsgatípusokat mutatunk be: ezúttal a TELC nyelvvizsgáiról olvashattok.
A TELC (The European Language Certificates) a frankfurti telc GmbH vizsgarendszere, Magyarországon a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) szervez ilyen vizsgákat. Itthon hét nyelvből tehettek nyelvvizsgát, 88 vizsgahelyen, a TELC általános és nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamokat is szervez.
A TELC vizsgái közül az alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokú (C1), angol és német nyelvű vizsga államilag elismert bizonyítványt ad, a francia, olasz, orosz, spanyol és török nyelv általános eljárásban honosítható, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz beadott kérelemmel. Ezekből a nyelvekből alapfokú (B1) és középfokú (B2) vizsgákat szerveznek. 2013-ban angolból, németből, olaszból és franciából hét alkalommal, oroszból és spanyolból három alkalommal, törökből pedig egy alkalommal tartanak vizsgákat.
A Magyarországon jelenleg nem akkreditált nyelvi szinteken (A1, A2) is lehet vizsgát tenni, és szerveznek szaknyelvi vizsgákat is, de ezekért csak nemzetközi bizonyítványt kaphattok. A vizsga egynyelvű, szótárt nem használhattok.
Ilyen az alap- és a középfokú vizsga
A vizsgák írásbeli része szövegértési tesztből, egy nyelvtani, lexikai feladatsorból és egy levélírási feladatból áll. Az "olvasott szöveg értése" vizsgarészben szövegekhez kell kiválasztanotok a megfelelő címet, feleletválasztós kérdésekre kell válaszolnotok, majd különböző információkat kell összepárosítanotok. A "nyelvi elemek" részben feleletválasztós kérdésekre kell válaszolni, és egy szöveget kell az - előre megadott - szavakkal kiegészíteni, majd meghatározott szempontok alapján kell hivatalos vagy félhivatalos, ritkábban baráti levelet írnotok.
A szóbeli vizsga hallott szöveg értése részén - ezt közvetlenül az írásbeli után tartják - összesen három feladatot kell megoldani. A beszédkészség vizsga három feladatból áll, egyszerre ketten vizsgáznak: a felkészülésre 20 percetek van. A bemutatkozás után alapfokon szövegek és képek alapján kell egy témát megvitatni. Középfokon a vizsgázónak az általa választott témát kell bemutatnia, és kérdésekre kell válaszolnia. A szituációs gyakorlat/konszenzuskeresés vizsgarészben egy helyzetet kell közösen, konszenzusra jutva megoldani, vagy megadott mondatok közül kell kiválasztaniuk kettő-kettő olyat, amellyel egyetértenek, és amellyel nem, majd ezekről kell vitatkozniuk.
Hány pontot kaphattok?
Az olvasott szöveg értése és a nyelvtani rész együtt 90 perces, előbbire összesen 75 (25 pont feladatonként), az utóbbira 30 pontot (15 pont feladatonként) kaphattok. A levélírásra 30 percetek van, és 45 pont jár érte. A körülbelül 30 perces hallott szöveg értése vizsgarészben 25-25 pontot kaphattok az egyes feladatokra (összesen 75-öt). A "beszédkészség" rész körülbelül 15 percig tart, összesen 75 pontot gyűjthettek a három különböző feladattal.
Az alap- és a középfokú vizsga összpontszáma 300: akkor kaphattok bizonyítványt, ha az írásbeli és a szóbeli részen is megszerzitek az összpontszám legalább 60 százalékát, az alapfokú vizsgán emellett feltétel az is, hogy az egyes vizsgarészekben (olvasott szöveg értése és nyelvtan, levélírás, hallott szöveg értése, beszédkészség) legalább 40 százalékot érjetek el. Ha az írásbeli vagy szóbeli nem sikerült, részbizonyítványt (A vagy B típusú) kaphattok.
Így néz ki a felsőfokú vizsga
Az "olvasott szöveg értése" részben egy szöveget kell mondatokkal kiegészítenetek, majd össze kell illeszteni megadott szövegrészleteket, végül a helyes válaszokat kell különböző szövegekből kikeresnetek. Ezután ki kell választani a szövegek legjobb összefoglalóját, és körülírás alapján szavakat, majd hibákat kell keresnetek egy szövegben. Az íráskészség részben egy megadott témáról kell fogalmazást, majd levelet írnotok - az utóbbi feladatnál négy lehetőség közül választhattok.
A "hallott szöveg értése" részben egy feleletválasztós, egy párosításos és egy behelyettesítéses feladatot kell megoldanotok a hallott szövegek alapján, illetve kérdésekre kell válaszolni.
| Nyelvvizsgakörkép |
Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga A legfontosabb tudnivalók az ECL nyelvvizsgáiról Ilyenek a City & Guilds vizsgái |
A "beszédkészség" vizsgarész során a vizsgázóknak be kell mutatkozniuk, majd egy megadott témával kapcsolatban kell kérdéseket feltenniük egymásnak. Ezután két téma közül kell egyet választani, és másfél percben bemutatni, majd kérdésekre kell válaszolni. Ezután egy adott témáról kell kifejteniük a véleményüket, amelyet a partnernek össze kell foglalnia.
Az írásbeli részben az "olvasott szöveg értése" feladatsorra összesen 114 pontot kaphattok, a vizsgarész 100 perces. Az íráskészséget tesztelő feladatokra 40, illetve 32 pontot kaphattok, és 60 perc áll a rendelkezésetekre. A "hallott szöveg értése" rész 55 perces, és összesen 72 pont jár érte. A "beszédkészség" rész körülbelül 16 perces, ezért a vizsgarészért is maximum 72 pontot kaphattok.
A felsőfokú vizsga összpontszáma 330 pont: bizonyítványt akkor kaphattok, ha az írásbelin és a szóbelin is legalább 60 százalékot értek el. A vagy B típusú részbizonyítványt a felsőfokú vizsgán nem lehet szerezni.
Mennyibe kerül?
Angolból és németből az alapfokú (B1), komplex nyelvvizsga 29 ezer forintba kerül, külön-külön az írásbeli és a szóbeli 24 ezer forint. A középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 32 ezer forintot, a szóbeliért és az írásbeliért 26-26 ezer forintot kell fizetni. A felsőfokú (C1) komplex vizsga ára 35 ezer forint, külön-külön a szóbelié és az írásbelié 28 ezer forint.
Franciából, olaszból, oroszból, spanyolból és törökből az alapfokú (B1) komplex nyelvvizsga 29 ezer forintba, a középfokú (B2) pedig 32 ezer forintba kerül.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
