A hét hírei: a pécsi egyetemet is elérte az elbocsátáshullám, jön a Nemzeti Pedagógus Kar

A nyugdíjazások mellett több mint hatvan dolgozónak kell távoznia a Pécsi Tudományegyetemről az állami támogatás és a hallgatói létszám csökkenése miatt. Egy kormányzati előterjesztés alapján 17 milliárdot költene a kormány külföldi hallgatók tanulmányainak finanszírozására. Megnéztük, mennyi esélye van a magyar egyetemeknek, hogy bekerüljenek a világ 200 legjobbja közé, és azt is, hogy milyen lesz a 2014-ben megalakuló pedagóguskar. Heti összefoglaló.

  • Eduline
hvg.hu

Leépítés a Pécsi Tudományegyetemen

Több mint hatvan dolgozót bocsát el a Pécsi Tudományegyetem. Az egyetem szerint az intézkedésre az ismétlődő és vissza nem pótolt zárolások, az állami támogatás és a hallgatói létszám csökkenése miatt van szükség. Az egyetem állami támogatása az elmúlt öt évben csaknem felére csökkent. A részleteket itt olvashatjátok.

17 milliárd külföldi hallgatók tanulmányaira

2018-ig több mint 17 milliárd forintot költ a kormány külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira. Azt, hogy melyik országgal kötnek szerződést, a "hosszú távú gazdaságpolitikai célok" és az "aktuális külgazdasági igények" határozzák meg - derül ki az eduline birtokába került május végi előterjesztésből, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külügyminisztérium készített. Cikkünket itt találjátok. Cserébe a partnerországokba magyar hallgatók mehetnének: erről itt olvashattok.

Magyar egyetemek a világrangsorokban

A legutóbbi felsőoktatási stratégia alapján 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek. Hol állunk most a világrangsorokban? Mi van a külföldi egyetemeknek, ami a magyarországiaknak nincs? Cikkünket itt olvashatjátok.

Ilyen lesz a kötelező pedagóguskar

Megszavazta az Országgyűlés a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásáról szóló törvénymódosítást: A 2014-ben megalakuló testületnek minden, az állami és önkormányzati iskolákban dolgozó tanár automatikusan a tagja lesz. A legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Kevesebben tanulhatnak nappali OKJ-s tanfolyamon

Szeptembertől a korábbi 22 helyett 21 éves korig lehet ingyenes, nappali OKJ-s képzésen részt venni: az első szakképesítés megszerzéséért esti vagy levelező munkarendben továbbra sem kell majd fizetni. A tanfolyami oktatás hosszabb és drágább lesz: a változásokról részletesen itt olvashattok.

Ennyibe kerül a jogosítvány

Több mint 32 ezer forintot kell fizetni, ha B kategóriás jogosítványt szeretnétek szerezni: ebben a tanfolyamok árai még nincsenek benne. A részleteket itt találjátok. Többször módosultak a KRESZ és a jogosítványszerzés szabályai 2011 óta: összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. Cikkünket itt olvashatjátok.

Ilyen az ECL nyelvvizsga

Cikksorozatunkban megnézzük, milyen feladatokra számíthattok a legnépszerűbb nyelvvizsgákon, mennyibe kerül a vizsga, és milyen nyelvek közül választhattok. A harmadik részben az ECL nyelvvizsgáról olvashattok: cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.