A hét hírei: a pécsi egyetemet is elérte az elbocsátáshullám, jön a Nemzeti Pedagógus Kar

A nyugdíjazások mellett több mint hatvan dolgozónak kell távoznia a Pécsi Tudományegyetemről az állami támogatás és a hallgatói létszám csökkenése miatt. Egy kormányzati előterjesztés alapján 17 milliárdot költene a kormány külföldi hallgatók tanulmányainak finanszírozására. Megnéztük, mennyi esélye van a magyar egyetemeknek, hogy bekerüljenek a világ 200 legjobbja közé, és azt is, hogy milyen lesz a 2014-ben megalakuló pedagóguskar. Heti összefoglaló.

  • Eduline
hvg.hu

Leépítés a Pécsi Tudományegyetemen

Több mint hatvan dolgozót bocsát el a Pécsi Tudományegyetem. Az egyetem szerint az intézkedésre az ismétlődő és vissza nem pótolt zárolások, az állami támogatás és a hallgatói létszám csökkenése miatt van szükség. Az egyetem állami támogatása az elmúlt öt évben csaknem felére csökkent. A részleteket itt olvashatjátok.

17 milliárd külföldi hallgatók tanulmányaira

2018-ig több mint 17 milliárd forintot költ a kormány külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira. Azt, hogy melyik országgal kötnek szerződést, a "hosszú távú gazdaságpolitikai célok" és az "aktuális külgazdasági igények" határozzák meg - derül ki az eduline birtokába került május végi előterjesztésből, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külügyminisztérium készített. Cikkünket itt találjátok. Cserébe a partnerországokba magyar hallgatók mehetnének: erről itt olvashattok.

Magyar egyetemek a világrangsorokban

A legutóbbi felsőoktatási stratégia alapján 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek. Hol állunk most a világrangsorokban? Mi van a külföldi egyetemeknek, ami a magyarországiaknak nincs? Cikkünket itt olvashatjátok.

Ilyen lesz a kötelező pedagóguskar

Megszavazta az Országgyűlés a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásáról szóló törvénymódosítást: A 2014-ben megalakuló testületnek minden, az állami és önkormányzati iskolákban dolgozó tanár automatikusan a tagja lesz. A legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Kevesebben tanulhatnak nappali OKJ-s tanfolyamon

Szeptembertől a korábbi 22 helyett 21 éves korig lehet ingyenes, nappali OKJ-s képzésen részt venni: az első szakképesítés megszerzéséért esti vagy levelező munkarendben továbbra sem kell majd fizetni. A tanfolyami oktatás hosszabb és drágább lesz: a változásokról részletesen itt olvashattok.

Ennyibe kerül a jogosítvány

Több mint 32 ezer forintot kell fizetni, ha B kategóriás jogosítványt szeretnétek szerezni: ebben a tanfolyamok árai még nincsenek benne. A részleteket itt találjátok. Többször módosultak a KRESZ és a jogosítványszerzés szabályai 2011 óta: összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. Cikkünket itt olvashatjátok.

Ilyen az ECL nyelvvizsga

Cikksorozatunkban megnézzük, milyen feladatokra számíthattok a legnépszerűbb nyelvvizsgákon, mennyibe kerül a vizsga, és milyen nyelvek közül választhattok. A harmadik részben az ECL nyelvvizsgáról olvashattok: cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.