Megszólalt a miskolci rektor a nyelvvizsgaügyben

Nyílt levélben utasítja vissza a Torma András, a Miskolci Egyetem nemrég kinevezett rektora azokat a híreket, melyek...

  • Eduline
A Miskolci Egyetem főépülete
Wikipedia

Nyílt levélben utasítja vissza a Torma András, a Miskolci Egyetem nemrég kinevezett rektora azokat a híreket, melyek szerint nem rendelkezik B2-es szintű, komplex nyelvvizsgával.

Az Észak Online kedden arról számolt be, hogy lemondott Barkai László, az Egészségügyi Kar dékánja, az egyetemnek címzett hivatalos levelében pedig a rektor nyelvvizsga-bizonyítványát kifogásolta. A rektori kinevezés feltétele a B2-es, komplex vizsga volt: Torma András a Bécsi Egyetemen szerzett papírját honosíttatta 1991-ben, amely azonban a dékán szerint csak a tanfolyam elvégzését igazolta, és B1-es szintnek felelt meg.

"Úgy döntöttem, hogy a mai napon közzéteszem a Miskolci Egyetem honlapján a honosítást végző Állami Nyelvvizsga-bizottság által 1991-ben kiállított dokumentumot. Tájékoztatásul közlöm, hogy az 1991-ben hatályos 3/1980 (X.25.) MM rendelet 10.§ (3) bekezdés b. pontja szerint a honosítási folyamat során nem csupán az Ausztriában végzett nyelvi kurzus befejezését igazoló oklevelet vizsgálták, hanem az Állami Nyelvvizsga Bizottság előtt  vizsgát is tettem" - írja pénteki levelében a rektor, aki azt is hozzáteszi, hogy nyelvtudását soha egyetlen testület sem kérdőjelezte meg. Hozzátette: " az ügy megnyugtató rendezése megkívánja, hogy egyetemünk, valamint személyiségi jogaim védelme érdekében a szükséges jogi lépéseket megtegyem".

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.