A nyelvi bizonyítványok hiánya miatt visszatartott diplomák aránya sok helyen 30 százalék feletti, de vannak olyan...
A nyelvi bizonyítványok hiánya miatt visszatartott diplomák aránya sok helyen 30 százalék feletti, de vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol az oklevelek közel felét nem adták ki emiatt - írta a Magyar Nemzet. Hol bólintottak rá a "nyelvvizsga-amnesztiára"? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A lap keddi számában közölte, alig-alig csökken azok sokezres tábora, akik még a tanulmányaik végére sem tudják megszerezni a szükséges papírt, pedig az elmúlt években többször is felvetődött az ötlet, hogy felvételi követelménnyé váljon a nyelvvizsga.
A lap több egyetemet is megkeresett a kérdéssel, hogy milyen arányt képviselnek a "beragadt" diplomák. A Szent István Egyetemen például a záróvizsgázók 25-29 százaléka nem kaphatta meg emiatt a diplomát, míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 35,5, az Óbudai Egyetemen 35, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 32, a Színház és Filmművészeti Egyetemen 25 százalék ez az arány.
Ennél jóval magasabb, 45 százalék a Nyíregyházi Főiskolán, és még ezt is meghaladja a Kaposvári Egyetem 50 százalékos mutatója. Ugyanakkor a vezető egyetemeken jóval kisebb ez a probléma, például a Budapest Corvinus Egyetemen 11, a Műegyetemen pedig mindössze 3,4 százalékot tesz ki a nyelvvizsgával nem rendelkező végzősök aránya.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
