Rangos díjat kaptak magyar kutatónők
Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.
#kutatás
50 ezer évvel korábban gyújtottak tüzet az ősemberek Európában, mint eddig gondoltuk
A korai európai emberek körülbelül 245 000 évvel ezelőtt már tudtak bánni a tűzzel friss bizonyítékok alapján.
Nagyobb a baj, mint hitték: az újpesti középiskolások 21 százalékát érte már szexuális bántalmazás
1007 diák megkérdezésével végzett felmérést a középiskolások között az újpesti önkormányzat, amiből sokkoló problémákra derült fény.
Beporzóválság - akár a gyümölcsök minőségét is befolyásolhatja a beporzást végző fajok egyedszámának csökkenése
A gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől, az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában - állapították meg a Padovai Egyetem és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) kutatói.
Egy közel 300 000 éves, semmihez sem hasonlító emberi koponyára bukkantak Kínában
Olyan ősi koponyát találtak, amely nem hasonlít egyetlen korábbi premodern emberi kövületre sem. Elképzelhető, hogy ez egy új ágat jelent az emberi családfán.
Először mutattak ki óriásbolygók alapjául szolgáló anyagcsomókat – magyar tudós is dolgozott a kutatáson
A nemzetközi csillagászati együttműködésben magyar tudós, Kóspál Ágnes, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) tudományos tanácsadója is részt vett.
Az önszerveződő városi közösségek oldhatják meg a túlfogyasztás problémáját, de nincs könnyű dolguk
Az önszerveződő közösségi összefogások még a kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek pozitív hatást elérni, részt vállalni az ökológiai fordulat közelebb hozásában – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem friss kutatásából.
Angol felmérés: visszavetette a gyerekek érzelmi és szociális fejlődését a pandémia
Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is, mondja a felmérés egyik készítője.
Van különbség a pandémia előtt és alatt született kisgyermekek készségeiben
A Covid-19 és a karantén felrúgta az addig megszokott életünket. De milyen hatással volt ez a fajta változás az akkor született gyerekekre? Egy új felmérés szerint lehetnek bizonyos eltérések a pandémia előtt és a közben született kisgyerekek készségei között.
Felmérés: a magyarok kétharmada szerint oktatási reformra lenne szükség
Egyedül az egészségügyön változtatnának többen a Republikon friss kutatása szerint.
Ha jó vagy a zenében jobb lehetsz matekból is? Úgy tűnik, igen
Nem számít újdonságnak az az elmélet, miszerint a zenetanulás képes javítani a matematikai tudásunkat. Ezt viszont most tudományosan is igazolták.
Felmérés: A többség szerint jogosak a pedagógustiltakozások
Az érettségi felmerülő bojkottjával azonban a megkérdezettek kétharmada már nem értett volna egyet.
Az NMHH kutatásában résztvevő diákok ötödét már érte online zaklatás
Az online zaklatás (cyberbullying) leginkább a 7. és 9. évfolyamos gyerekeket érinti és mindenféle fenntartású iskolákban jelen van, derül ki médiahatóság kutatásából, amelyet 11-17 éves diákok körében végeztek.
Semmelweis Egyetem: 23 és 32 éves kor között a legideálisabb gyermeket vállalni
A Semmelweis Egyetem (SE) kutatóinak legújabb vizsgálata szerint 23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb.
Megbukott a kormány a "csendes többség" értékelésén
Elégtelennel osztályozzák a pedagógusok a kormány kommunikációját, a státusztörvényt, a pedagógusfizetéseket és a státusztörvényt is a Szemlélek felmérésében, aminek kitöltéséhez korábban kifejezetten "elégedett pedagógusokat" kerestek.
A kormány 2030-ra Magyarországot a legjobb tíz innovátor ország egyikévé tenné
Új innovációs stratégiát szavazott meg a parlament: a kormány a Neumann János Program révén kiterjeszti az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére és átnevezi az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH) Magyar Kutatási Hálózatra.
Felmérés: a pályakezdő nők 70 ezerrel kevesebbet kérnek, mint a férfiak
A nemek közötti bérszakadék ezek szerint már a pálya elején és már az állásinterjún kimutathatóan jelentős. A pályakezdő fiatalok preferenciáit vizsgálták, a fizetés mellett az elismert teljesítmény és a fejlődési lehetőségek is fontosak. A többség multiknál dolgozna, az állami szektort jelölték meg a legkevesebben. A válaszadók mintegy fele külföldi munkában és saját vállalkozásban is gondolkodik.
Egy kutatás szerint a dolgozók harmada küzd a munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálásával
Ugyancsak a megkérdezettek harmada a kettő elmosódása miatt megnövekedett stresszre számít. A válaszadók a munkaidő 60 százalékát töltötték az irodában, a többit otthonról dolgozva – ez is kiderül abból a kutatásból, amelyet tavaly végeztek a pandémia hosszú távú hatásairól, igaz, a 30 ország között, ahonnan megkérdeztek dolgozókat, Magyarország nem volt ott.
Mikroműanyagokat talált az Agráregyetem és az ELKH a Balatonban
A kutatás megerősítette, hogy a mikroműanyagok élettani hatásokkal bírnak a gerinctelen élőlényekben.
Friss kutatás: az összes uniós tagország közül Magyarországon sérül leginkább az akadémiai szabadság
A CEU-ügy, a gender szak betiltása, a modellváltás és az SZFE privatizálása mind keresztbe tettek az akadémiai szabadságnak.