Míg a fővárosi régió kifejezetten jól teljesít, addig Magyarország többi területén jócskán elmarad a fiatal diplomások aránya az uniós átlagtól.
Csak két román és egy cseh régióban él kevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 év közötti fiatal, mint Észak-Magyarországon - derül ki az Európai Unió legfrissebb, diplomás fiatalok arányát vizsgáló kutatásából.
A napokban megjelent, 2022-ben végzett felmérés szerint az Európai Unióban élő fiatalok körülbelül kétötöde (42 százaléka) rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A kutatás során az országokat régiókra bontva vizsgálták, így összesen 240 területen hasonlították össze a diplomás fiatalok arányát.
Az eredmények szerint 72 régió már meghaladta az uniós célt, vagyis elérte a 45 százalékot a fiatal diplomások aránya. A legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező, vagy a felsőoktatásban részt vevő 25-34 év közötti fiatal Litvánia fővárosi régiójában él, ahol ez az arány 73,6 százalék. Többek között
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az említett országok egész területén sok diplomás élne. 17 európai régióban például csak a fiatalok mindössze egynegyedének van felsőfokú végzettsége, ebből
gazdasági terület.
Bizonyos területeken pedig még a 25 százalékot sem éri el a diplomás 25-34 év közötti fiatalok aránya. Románia Sud-Muntenia területén például ez mindössze csak 16 százalék, Sud-Est régióban pedig 17 százalék, és sajnos az utolsók között van Észak-Magyarország is, ahol mindössze 18,2 százalék a diplomás fiatalok aránya.
Ezek egyébként többségében vidéki, elszigetelt régiók olyan munkalehetőségekkel, amik nem is kifejezetten igényelnek diplomás szakembereket, így a fiatalok szívesebben tanulnak szakmákat ahelyett, hogy egyetemre mennének.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
