Míg a fővárosi régió kifejezetten jól teljesít, addig Magyarország többi területén jócskán elmarad a fiatal diplomások aránya az uniós átlagtól.
Csak két román és egy cseh régióban él kevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 év közötti fiatal, mint Észak-Magyarországon - derül ki az Európai Unió legfrissebb, diplomás fiatalok arányát vizsgáló kutatásából.
A napokban megjelent, 2022-ben végzett felmérés szerint az Európai Unióban élő fiatalok körülbelül kétötöde (42 százaléka) rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A kutatás során az országokat régiókra bontva vizsgálták, így összesen 240 területen hasonlították össze a diplomás fiatalok arányát.
Az eredmények szerint 72 régió már meghaladta az uniós célt, vagyis elérte a 45 százalékot a fiatal diplomások aránya. A legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező, vagy a felsőoktatásban részt vevő 25-34 év közötti fiatal Litvánia fővárosi régiójában él, ahol ez az arány 73,6 százalék. Többek között
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az említett országok egész területén sok diplomás élne. 17 európai régióban például csak a fiatalok mindössze egynegyedének van felsőfokú végzettsége, ebből
gazdasági terület.
Bizonyos területeken pedig még a 25 százalékot sem éri el a diplomás 25-34 év közötti fiatalok aránya. Románia Sud-Muntenia területén például ez mindössze csak 16 százalék, Sud-Est régióban pedig 17 százalék, és sajnos az utolsók között van Észak-Magyarország is, ahol mindössze 18,2 százalék a diplomás fiatalok aránya.
Ezek egyébként többségében vidéki, elszigetelt régiók olyan munkalehetőségekkel, amik nem is kifejezetten igényelnek diplomás szakembereket, így a fiatalok szívesebben tanulnak szakmákat ahelyett, hogy egyetemre mennének.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
