ADF: jó esetben 4 évente egy pályázatot nyerhet valaki kutatásra itthon

Kevés pályázat, siralmasan alacsony támogatási összeg és ellenőrzések - az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint nagy a baj a hazai kutatói hálózatban.

"A napokban lesz egy éve, hogy lemondott az akkor még Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak nevezett szervezet vezetője, Maróth Miklós. Nem sokkal ezután lépett a helyébe Gulyás Balázs, akinek eddigi „vezetői” tevékenységét számos törvénymódosítás, átszervezés, átnevezés, átvilágítás és nehezen értelmezhető orientációs workshop megszervezése fémjelezte" - olvasható az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) Facebook-oldalán.
A posztban felhívják a figyelmet arra, hogy Gulyás részmunkaidőben megtartotta szingapúri professzori állását, a neve alatt 6 kurzus fut, és és 8 doktorjelölt hallgatóból négynek ő egymaga a témavezetője, további négyet társ-témavezetőként irányít. Mindezek mellett 14 kutatási projektet is vezet.
Kutatási területen kevésbé jártasak számára: a fenti számok hazai szemmel kiugróan magasak, lényegében elérhetetlenek, és óriási feladatot jelentenek.
- fejtették ki a bejegyzésben, majd kitértek arra, hogy Gulyás nem sokkal a vezetői kinevezése után létrehozta az „Elnök Köre” névre hallgató, nagynevű külföldi professzorokból álló testületét, akik közül ADF szerint alig valakinek volt bármilyen konkrét ismerete a magyar kutatóintézeti hálózatról és a hazai tudományos életről.
"Az utóbbi évben nagyjából negyedévente tartottak valamilyen többnapos rendezvényt, amelyeken Gulyás és az általa felkért előadók jellemzően a kutatóhálózatban uralkodó puritán körülményektől élesen elütő környezetben próbálta áthangolni a kutatási intézmények vezetőit, a kutatóhálózatban dolgozók érdemi meghallgatása nélkül. Azokat az előadásokat is figyelmen kívül hagyta, amelyekben a meghívott külföldi vendégek az övétől eltérő vezetési elveket és módszereket ismertettek.
2024 elejétől az időközben magyarul is HUN-REN-re átkeresztelt hálózatnak már nem Titkársága, hanem Központja, annak pedig vezérigazgatója van Jakab Roland személyében, aki ezen kívül más hazai szervezetekben további 5 hasonló súlyú vezetői pozíciót tölt be. Nemrégiben pedig soktagú bizottságok látogatták végig a kutatóhelyeket – de ezeket a testületeket nem maga Gulyás Balázs vezette, hanem a feladatot egy személyes megbízottra osztotta ki. Nehéz átlátni, hogy ebben a rendszerben ki kinek a strómanja" - írták.
A bejegyzésben részletesen ismertették, hogy a látogatóbizottságok olyanokat számon kértek az állam által alapított kutatóhálózati egységektől, mint, hogy miért nem definiálták jobban a saját küldetésüket, sőt megvizsgálták a pályázati sikerrátát is.
Ez utóbbi az ADF szerint azért is érdekes, mert "egy olyan országban, ahol nemhogy párhuzamosan menedzselhetné valaki kutatási programok tucatját, hanem jó esetben 4 évente nyerhet el egyet vezetőként az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok pályázataiból.
Ennek összege persze siralmasan csekély a nyugati országok hasonló pályázataihoz képest, és a nyertes pályázatok száma is olyan kicsi, hogy egy-egy tudományterület minden meghatározó hazai műhelyének sem jut évente egy! Utóbbi kapcsán nem kutatócsoportokról vagy professzorokról beszélünk, hanem olyan, sok tucat kutatót foglalkoztató központokról, amelyeknek az éves költségvetése sokszor kevesebb, mint egy-egy jobb nyugati tematikus kutatási pályázat nyújtotta forrás."
A kutatók alacsony fizetésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Közoktatás
Kovács Dóri

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.