Friss felmérés: több mint kétmillió tanulmány tűnt el az internetről

Nem tökéletes az archiválás, komoly problémákat eredményezhetnek a hivatkozásnál az eltűnő dokumentumok.

  • Tornyos Kata

Egy friss tanulmány arra mutatott rá, hogy a tudományos publikációk negyede nincs megfelelő mértékben archiválva és megőrizve, ami arra utal, hogy az ilyen tanulmányok megőrzésére szolgáló online rendszerek képtelenek lépést tartani a tudományos munkák növekedésével – írta meg a hvg.hu.

Ez azért jelent problémát, mert a tudomány és a kutatás a lábjegyzetekre épül, és ha nem tudja valaki igazolni, amit más mondott, az komoly gond lehet – mondja Martin Eve, a Londoni Egyetem irodalmi, technológiai és publikációs kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A Journal of Librarianship and Scholarly Communication folyóiratban megjelent tanulmány 7 438 037 darab, DOI-val – azaz digitális objektumazonosítóval – ellátott publikációt nézett át. Arra jutottak, hogy a publikációk 28 százaléka, vagyis több mint kétmillió cikk nem tűnt fel valamilyen digitális archívumban. Mindössze az azonosítók 58 százaléka mutatott olyan munkákra, amelyeket legalább egy archívumban eltároltak, megőriztek. Ugyanakkor Martin Eve felhívta arra a figyelmet, hogy a vizsgálat csak a DOI-s cikkeket követte, és nem is kereste a munkákat minden digitális adattárban.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.