Nem tökéletes az archiválás, komoly problémákat eredményezhetnek a hivatkozásnál az eltűnő dokumentumok.
Egy friss tanulmány arra mutatott rá, hogy a tudományos publikációk negyede nincs megfelelő mértékben archiválva és megőrizve, ami arra utal, hogy az ilyen tanulmányok megőrzésére szolgáló online rendszerek képtelenek lépést tartani a tudományos munkák növekedésével – írta meg a hvg.hu.
Ez azért jelent problémát, mert a tudomány és a kutatás a lábjegyzetekre épül, és ha nem tudja valaki igazolni, amit más mondott, az komoly gond lehet – mondja Martin Eve, a Londoni Egyetem irodalmi, technológiai és publikációs kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A Journal of Librarianship and Scholarly Communication folyóiratban megjelent tanulmány 7 438 037 darab, DOI-val – azaz digitális objektumazonosítóval – ellátott publikációt nézett át. Arra jutottak, hogy a publikációk 28 százaléka, vagyis több mint kétmillió cikk nem tűnt fel valamilyen digitális archívumban. Mindössze az azonosítók 58 százaléka mutatott olyan munkákra, amelyeket legalább egy archívumban eltároltak, megőriztek. Ugyanakkor Martin Eve felhívta arra a figyelmet, hogy a vizsgálat csak a DOI-s cikkeket követte, és nem is kereste a munkákat minden digitális adattárban.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
