A világ 200 legjobb egyetemének negyedét nők vezetik
A számuk pedig úgy tűnik, egyre nő.
Nem tökéletes az archiválás, komoly problémákat eredményezhetnek a hivatkozásnál az eltűnő dokumentumok.
Egy friss tanulmány arra mutatott rá, hogy a tudományos publikációk negyede nincs megfelelő mértékben archiválva és megőrizve, ami arra utal, hogy az ilyen tanulmányok megőrzésére szolgáló online rendszerek képtelenek lépést tartani a tudományos munkák növekedésével – írta meg a hvg.hu.
Ez azért jelent problémát, mert a tudomány és a kutatás a lábjegyzetekre épül, és ha nem tudja valaki igazolni, amit más mondott, az komoly gond lehet – mondja Martin Eve, a Londoni Egyetem irodalmi, technológiai és publikációs kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A Journal of Librarianship and Scholarly Communication folyóiratban megjelent tanulmány 7 438 037 darab, DOI-val – azaz digitális objektumazonosítóval – ellátott publikációt nézett át. Arra jutottak, hogy a publikációk 28 százaléka, vagyis több mint kétmillió cikk nem tűnt fel valamilyen digitális archívumban. Mindössze az azonosítók 58 százaléka mutatott olyan munkákra, amelyeket legalább egy archívumban eltároltak, megőriztek. Ugyanakkor Martin Eve felhívta arra a figyelmet, hogy a vizsgálat csak a DOI-s cikkeket követte, és nem is kereste a munkákat minden digitális adattárban.
A számuk pedig úgy tűnik, egyre nő.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.